Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - A magyar-román optánspör

11 III. A magyar-román optánspör. (FranciS Deák: „The Hungárián—Rumanian land dispute" cimü könyvének taglalása.) Jogi tanulmányait a Haward egyetemen holytató honfitársunk Deák Ferenc fenti angol nyelven irt könyve értékes munkával gazdagította a román-magyar optánspör körül csatázó nemzetközi jogi irodalmat. Dicséretre méltó tüzetességgel tárja föl az ügy egész anyagát, s a békeszerződés valamint a szóbanforgó kérdésekre vonatkozó nemzetközi jogi irodalom és gyakorlat alapos ismerőjeként vonja le következtetéseit. Nagy érdeme a munkának, hogy valóban „sine ira et studio" Íródott, az elfogultságnak még a látszatát is gondosan kerüli. Megpróbáljuk követni munkájának gondolatmenetét, az ügy historikumát lehetőség szerint rövidre fogva, tekintettel arra, hogy azt a magyar jogászközönség, de a nagyközönség is meglehetősen jól ismeri a napilapok tudósításai nyomán. A jogvita tudvalevően azon alapszik, hogy a románok által hozott földreformtörvény sértette a trianoni szerződésnek bizonyos rendelkezéseit, melyek a Magyarország javára optált, az átcsatolt területen ingatlantulajdonnal biró egyének jogait védik. A román álláspont szerint ennek a törvénynek a magyar optánsok által való megtámadása jogosulatlan, mert a trianoni szerződés rendelkezései nem sérthetik a román állam szuver énitását. Szerintük a törvény hozatalát és a földreform végrehajtását a közjó követelte, tekintve azt, hogy a. parasztok föld nélkül voltak, ezzel szemben állottak a „hűbéri" latifundiumok. „Az ellentétet tehát a magyar kormány szította, amikor néhány ilyen „hűbéri" nagybirtokos érdekeinek megvédésére vállalkozott. Ezen hangzatos szólamok eredményeként egy időre Romániának sikerült is megnyerni az európai közvélemény egy részének rokonszenvét, de aki az erdélyi ingatlanvagyonokra vonatkozó adatokat kissé áttekinti, annak mindjárt szemébe ötlik az előbbi, jogi jelentőséggel különben sem biró érvelés tarthatatlansága. A földbirtok elosztásának aránytalansága korántsem katasztrofális, amennyiben a nagybirtokok túlnyomó része 1000—5000 katasztrális hold körül mozog, tehát olyan birtok, mely csak a kezdetén van annak, amit köznyelven nagybirtoknak nevezni szoktak. A továbbiak megértésére talán nem lesz felesleges a trianoni szerződés néhány rendelkezését recapitulálni. A 63. cikkely kimondja, hogy azok, kik optálási jogukat gyakorolták, jogosítva vannak az átcsatolt területen fekvő ingatlanvagyonukat megtartani. Ugyanezt a rendelkezést találjuk a szövetséges és társult főhatalmak és Románia között 1919