Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

10 rabi üzletvezetőségénél teljesített szolgálatot és a szerb megszállás után is ott maradt szolgálatban. Az 1921. augusztus 31. napjával a szerb vasutigazgatóság a szolgálat alól felmentette, de az ellene előzőleg folyamatba tett büntetőeljárástól nem állott el. Felperes az ellene hivatalos hatalommal visszaélés büntette miatt emelt vád alól 1922 november 30-án kelt jogerős Ítélettel felmenetetett, melyről 1924 május 26-án kelt határozattal nyert értesítést. Felperes 1922 június 27-én a m. kir belügyminiszternél a magyar állampolgárság fenntartására irányuló elhatározását bejelentette, az alperesnél 1924 júliusban jelentkezett szolgálatra, azonban csak 1925 június 27-én költözött végleg Magyarországra a zágrábi rendőrség kiutasítása folytán, mikor is alperes az alkalmaztatását megtagadta. A megállapított és irányadó tényállás szerint av cseh megszállott területen levő Miava községben született és ottani illetőségű felperes az 1921:XXXII. t.-c.-ben foglalt trianoni szerződés 63. cikkének rendelkezése értelmében azon esetben, ha csonkamagyarországi állampolgárságát kívánta fenntartani, ezen szándékát 1922 június 26-ig tartozott bejelenteni és további egy év alatt, vagyis legkésőbb 1923 július 26-ig tartozott Csonkamagyarország területére beköltözni. Minthogy azonban felperes a törvényes határidőn belül csak az optálásra irányuló bejelentést tette meg, azonban a törvényes határidő alatt Csonkamagyarország területére nem költözött és igy a fentebb hivatkozott törvénybe cikkelyezett trianoni szerződés 63. cikkében foglalt rendelkezésnek eleget nem tett, ennek következtében, bár 1925 március havában Csonkamagyarországba költözött, a magyar állampolgárságot nem szerezte meg, mert az állampolgárságnak törvényes határidőhöz kötött megszerzése, illetve elvesztése tekintetében, közjogi szempontból közömbös az a körülmény, hogy a törvényes határidő elmulasztása mely okból következett be. Minthogy tehát felperes a fent hivatkozott törvény rendelkezéseinek a nem teljesítésével magyar állampolgárságát elvesztette, ennek folytán felperesnek a szolgálatba visszavételére az alperes nem kötelezhető. (1926. szeptember 1. P. II. 665/1926. sz. — Közölve Hiteljogi Döntvénytár XIX. 95. sz. a.) 3. Optált állampolgároknál az a körülmény, hogy előbb az elszakított területeken bírtak községi illetőséggel, az ezen területekre tartozó idegeneket megillető kivételekre jogosultságot nem ad. A m. kir. közujazyaiási bíróság: Panaszos a vagyonvált-