Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

11 ság alá vont követelés mentesítését az 1921. évi XV. t.-c. 2. §-ának i) pontja alapján kéri, mert a fordulónapon a.-i illetőségű lakos volt, A panaszt alaposnak elfogadni nem lehetett. Megállapítást nyert, hogy az eredeti törvényjavaslatban az idézett törvényhely csakis külföldi állampolgárokról szól és külföldi állampolgárok alatt természetesen azokat a magyar honfitársakat is értette, akik a békeszerződés folytán idegen állampolgárokká lettek. Az idézett pont szövegébe a megszállott területi illetőségűek, a külföldi állampolgárságot mintegy magyarázó szavak, csupán a törvényjavaslat részletes tárgyalása, során kerültek be, de csak azért, hogy a békeszerződés ratifikálása előtt a megszállott területen maradt volt magyar állampolgárok külföldieknek ne neveztessenek. Ebből okszerüleg folyik, hogy a törvényhozó a mentességet nem akarta tágítani, csak azt akarta kifejezni, hogy a külföldi állampolgárság fogalma alá tartoznak azok a volt magyar állampolgárok is, akik a békeszerződés folytán külföldi állampolgárokká váltak, tehát a törvényhozó csakis a külföldi állampolgárokká vált megszállott területi illetőségüeket kívánta a vagyonváltság alól mentesíteni és nem pedig azokat a megszállott területi illetőségüeket, akik eg:/uttal magyar állampolgárok. (1925 április 25. — 7204/1924. P.) 4. A nő férjétől külön élése esetén külön is optálhat. — Idegenek házassági pereiben a belföldi bíróság csak abban az esetben bír illetékességgel, ha Ítéletét az illető külföldi állam bírósága jogérvényesnek elfogadja. a) A budapesti kir. törvényszék: K. R. felperesnek R. J. alperes ellen 1925. április 9-én házasság felbontása iránt beadott keresetlevelét a kir. törvényszék a Pp. 141. §-a alapján hivatalból visszautasítja. A csatolt 1.' P. 41.6G1/1924. sz. alatti iratokból kitűnik, hogy K. R. Nagyszebenben, R. J. pedig Gyulafehérváron született. Ezen az alapon, minthogy K. R. felhívásra nem igazolta azt, hogy R. J.-nak csonkamagyarországi községi illetősége van, vagy hogy K. R, és R. J. 1922 július hó 26-ig az 1921: XXXIII. t.-c. 63. §-a szerint optált: A kir. törvényszék megállapítja, hogy K. R. és R. J. figyelemmel arra, hogy az 1886. évi XXI. t.-c. 7. §-a értelmében a nő férje illetőségét követi, az 1921:XXXIII. t.-c. 62. §-a értelmében 1921. július 26. óta román állampolgár és román illetőségű. Minthogy ezek szerint a kereset beadványa idején a pere*