Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

9 A másik felfogás az, amelyik a társaságban érdekelt személyek többségének honosságát vizsgálja. Ez a felfogás a trianoni békeparancs egyes szakaszaiban is kifejezésre jut; (pl. *232. cikk 1. a) pontja, vagy 233. cikk, Függ. 12. §.: „amelyekben ezek az állampolgárok érdekelve voltak.") Végül egészen njszerü az ugyancsak a trianoni békeparancsban képviselt az az álláspont, amely a társaság hovatartozását a felette „ellenőrzést gyakorló" személyek állampolgársága szerint véli eldöntendőnek. (232. cikk e) pont.) Ezen módok valamelyike szerint meg lehet állapítani a jogi személyek, illetve társaságok és köztük a kereskedelmi társaságoknak is állami hovatartozását. (Az már egészen mindegy, hogy ezt a hovatartozást „honosságnak", vagy másnak minősitik.) Általánosan elismert, mondjuk nemzetközi „magán"-jogi tétel az is, hogy külföldi honosságú kereskedelmi társaságok más állam területén „fiókokat" alapithatnak. Az ilyen belföldi fiókoknak a K. T. szerint pl. (211. §. 4. p.) belföldi ügyleteikben a belföldi törvény rendelkezéseihez kell alkalmazkodniok. A vitás kérdés mármost az, vájjon a külföldi részvénytársaságok, vagy általában kereskedelmi társaságoknak belföldi fiókjai a fiók államához tartozóknak is tekintendők-e, avagy pedig csak idegeneknek, akik a törvény védelmében részesülnek, de ennek ellenében a belföldi törvények rendelkezéseinek is vannak alávetve. Jogfilozófiailag az utóbbi nézet látszanék helyesnek, hiszen lehetetlen, hogy pl. egy angol posztógyár budapesti fiókját magyarnak tekintsük. A magj-ar állam területén kereskedelmi jogügyleteket létesitő angol kereskedő sem lesz magyar honossá azért, mert belföldön belföldivel kötött ügyleteiben a magyar törvények rendelkezéseinek van alávetve. Viszont lehetetlen kereskedelmi törvényünk emiitett rendelkezése értelmében az is, hogy az ilyen külföldi cégek belföldi fiókjaival kötött ügyleteket idegenekkel kötött ügyleteknek minősitsük és azokat a jogügyleteknek ilyen kategóriája részére megállapitott törvényes privilégiumokban részesitsük. Bizonyára ez a meggondolás vezette a magy. kir. Kúriát 5. sz. alatt közölt Ítéletében, amikor a külföldi kereskedelmi társaságok belföldi fiókját egyszerűen „magyar honosnak" tekintik' és a vele kötött ügyleteket a belföldi honosokkal kötött ügyleteknek kategóriájába sorozza. Figyelemmel az előbb kifejtettekre, ugy látszik, hogy ez a felfogás jogilag nem egészen helytálló, hanem sokkal helyesebb volna, ha a bíróság Ítéletében az jutna kifejezésre, hogy az ilyen fiók kereskedelmi törvényünk rendelkezése értelmében — bár belföldinek nem tekinthető — „ugyanolyan elbírálás alá vonandó", mint a belföldi kereskedelmi társaságok. 2. Az állampolgárságnak opció utján való megszerzéséhez az opció bejelentésén kivül szükséges a lakóhelynek az egyezményileg kikötött határidőn belül az optált állam területére való áttételére. — Az átköltözési határidő absolut természetű és ennélfogva akadályozó körülményekre való tekintet nélkül betartandó. A m. kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott s igy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 534. §-a alapján irányadó tényállás szerint a csehszlovák területen levő Miava községben született és ottani illetőségű felperes, mint MÁV.-ellenőr legutoljára 1918 április 27-ike óta a Máv. zág-