Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

4 ján követelte a teljesítést, szemben a magyar magánjog rendelkezéseivel amelyek a hadikölcsön-jegyzésből eredő pénzintézeti követelés felértékelésének helyet nem adnak. Alperes, aki időközben székhelyét Budapestre tette át és a magyar állampolgárságot optálta, a kereseti követelés elutasítását kérte, még pedig azon okok alapján, amelyeket a Kúria is döntésében magáévá tett. 1. A területi felségiség változásának nincs visszaható ereje az előbb létrejött jogügyletek hovatartozására, illetve jogi természetére. A m. kir. Kúria: X. Y. Bank budapesti bejegyzett cég felperesnek N. N. orvos b.-i lakos alperes ellen 55.870 csehkorona tőke és járulékai iránt inditott perében a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasitja. A kereseti hadikölcsönkötvény-üzlet létrejötte idején — 1915. évi október havában •— a szerződés megkötésének helye és a megállapított teljesitési határidő leteltével is — 1920. évi január hó 8. napján — annak teljesitési helye, Ungvár, magyar jogterület volt és igy a szerződő felek, mint magyar személyek, a szerződéskor a magyar jog szerint meghatározottan állapították meg az ügyleti kötelmet. A kötelemnek ezt a tartalmát sem Ungvárnak, sem az engedményes hitelező X. Y. bank kassai fiókja székhelyének — Kassának — megszállása következtében előállott és az 1921:XXXIII. t.-c.-kel becikkelyezett és az 1921. évi július hó 26. napján életbelépett trianoni békeszerződés határozmányai szerint államjogi válíozásokra vezetett tényleges helyzet, — e változások beálltáig a magyar jog szempontjából nem érintették. Ehhez képest, minthogy az adós — az alperes — már az állam jogi változások beálltát megelőzően — 1921. évi február havától kezdődően — állandóan Budapesten lakott és a törvényes határidőn belül gyakorolt optálás alapján magyar honossága sohasem szűnt meg, továbbá, minthogy a hitelezőnek, — a felperesnek — mint az engedményes kassai fiókja anyaintézetének székhelye állandóan magyar jogterületen — Budapesten — volt, annak következtében is, mert nem merült fel adat arra vonatkozólag, hogy a felek a kereseti kötelmet az államjogi változások után az idegen, csehszlovák jog uralma alá akarták volna helyezni, s a felperes is, mint anyaintézet, az ő és fiókja jogalanyiságának azonossága alapján érvényesiti a kereseti követelést, nyilvánvaló, hogy a hivatkozott békeszerződés határozmányai, 'valamint a csehszlovák állam törvényes rendelkezései a kereseti kötelem tartalmát a magyar jog szempontjából nem módositották és azt meg nem változtathatták. A fellebbezési biróság tehát azzal, hogy a kereseti ügylet tartalmának megállapítása szempontjából a magyar jogot ali