Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

40 alkalmazta. Egy 1926 július 2-iki ítélet (Oase 2763; 'közölve Jurist Wooli. 1926. évf. 2867. old.) kimondja,, hogy ha a „mixed partnership" mint hitelező szerepel, ugy az egyes társtag a társasági követelésnek csakis azon kvótája erejéig léphet fel, amely kvótával a társasági tőkében érdekelve van. Magyar—Szerb-Horvát-Szlovén vdb. A vegyes döntőbíróság nem bir hatáskörrel olyan perek eldöntésére, melyeket magyar állampolgárok indítanak a jugoszláv állam ellen azon károk megtérítése iránt, melyeket Csonkamagyarország területén fekvő javaik, jogaik és érdekeikben az ellenséges megszállás következtében szenvedtek. A bajai háromszögben szenvedett károk tehát nem tartoznak a vegyesdöntőbiróság elé. A Bsz. 250-ik cikke csak az átcsatolt területeken fekvő javak, jogok és érdekekre vonatkozik, a Csonkamagyarország területén fekvőkre ellenben nem. A Magyar—Szerb-Horvát-Szlovén vdb. van Slooten elnöklete alatt Bernben, 1927 április 2-án a következő Ítéletet hozta: Tóth Károly felperesnek az S, H. S. állam elleni peréiben a bíróság tényként megállapította, hogy felperes és fivérei a Magyarország és Szerbia között létrejött fegyverszünet időpontjában bérelték a Janka-major gazdaságot, mely Mélykút községben, Bács megyében fekszik. Az a terület, melyen ezen ingatlanok feküsznek, a régi Osztrák-Magyar Monarchiához tartozót'., a trianoni Bsz. értelmében jelenleg magyar terület. Az emiitett major a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalon tul feküdt, tehát a szerb csapatok által elfoglalt területen. Felperes szerint a szerb csapatok megszegték a fegyverszüneti szerződést és 1920 július 20-án a szerb kormány szekvesztrálta a gazdaságot az 1915 augusztus 17-iki szerb törvény értelmében, mely az ellenséges hatalmak állampolgárainak javaikra vonatkozik. A mélykúti területén levő gazdaságot a megszálló csapatok csak 1921 augusztus 20-a után ürítették ki. Felperes a trianoni Bsz. 250. cikke alapján a szekvesztrálásból és a kény szerkezelésből származó kárának megtérítését kéri. A keresetben említett javak a magyar királyság jelenlegi területén feküsznek. azelőtt pedig a régi Osztrák-Magyar Monarchia területének részét képezték. A trianoni Bsz. 250. cikke szószerint idézve, a magyar állampolgároknak azon javaira vonatkozik, melyek a régi Osztrák-Magyar Monarchia egész területén feküsznek, ideértve azon területeket, melyek azelőtt Magyarországhoz tartoztak és