Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

39 tátott, hogy ennek a mondatnak az az értelme, liogy csakis a függelék rendelkezései alkalmazandók a csődkvótára, ellenben a 231. cikk főszövegének rendelkezései és ezek között a valorizációs rendelkezés a csődkvótára nem alkalmazandók. Ez az értelmezés, jóllehet első percre csnpán előnyei látszanak: kétélű fegyverré válhatik. Ha csakis a függelék szövegét vennők alapul, akkor le kellene mondanunk a 231. cikk 1. és 2. rendelkezéseinek időbeli korlátairól (háború előtt és háború alatt lejárt tartozások) és akkor a clearingbe bele kellene vonni azokat a csődkvótákat is, amelyek a Bsz. hatálybalépte után fizettettek ki. A belga-német Vdb. tényleg erre az álláspontra helyezkedett Credit commercial c/a Boye-ügyben (Rec. V—726), amelyben a Bsz. hatálybalépte után szétosztott csődkvótát is bevonta a clearingbe, ellenben a Bsz. háboruelőtti évfolyamon való valorizációtól eltekintett és a német hivatalhoz történt befizetés napján fennálló napi árfolyamot vette alapul. Ezzel szemben az angol-német Vdb. álláspontja az, hogy a csődkvóta a 231. d) értelmében A7alorizáltatik (igy: Johnson c^a Joachunsonügyben: Rec. IV—69.), viszont a Bsz. hatálybalépte után szétosztott csődkvótát nem vonja be a clearingbe. (így Huebsch. c/a Hübsch-ügyben; Rec. V—677.) Kényszevegyesség esetében a fenti elvek megfelelő alkalmazásával a döntő az, hogy a kényszeregyesség még a háború folyamán hagyatott-e jóvá vagy pedig azután. Előbbi esetben a hitelezői kvóta a eleaiing alá esik. utóbbi esetben nem. 3. Társtagok felelőssége a társaság clearh>gképes tartozásaiért. Abban a kérdésben, hogy a társaság tartozása, ha a társtagok vegyes honosságuak, érvényesitliető-e és mennyiben érvényesíthető az „ellenséges" honosságú társtag ellen? Először az angol-német Vdb. foglalt állást Fischer c/a Bien-ügyben ÍJurist Woch. 1922—1161.). Az Ítélet a társaság teljes tartozási összege erejéig kimondotta az „ellenséges" társtag felelősségét és ezzel együtt a szemköztes hivatal szavatosságát. A német irodalmi kritika, különösen Prof. Partsch erősen megalapozott támadásai arra indították az angol-német Vdb-ot, hogy revizió alá vegye korábbi álláspontját. Hardt c/a Stern-ügyben (Rec. 111—12.) ugyanez a döntőbiróság a fentebb ismertetett álláspontjával szemben kimondotta, hogy egy „mixed partnership" tagjai tekintet nélkül arra, hogy a belföldi jog szerint egyetemleges felelősség terheli őket a társaság adósságaiért, a clearingeljárásban a társasági tartozásaiért csakis a saját tőkeérdekeltségük kvótája magasságáig tehetők felelőssé. Az indo kolás kifejezetten kiemeli, hogy a biróságot a német tudományos kritikában felvett szempontok vitték arra, hogy korábbi álláspontját megváltoztassa. Az angol-német Vdb. egyik későbbi Ítéletében .ugyanezt az elvet reciprok vonatkozásban is