Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

37 1. Szavatosság örökhagyó tartozásaiért Az angol-német Vdb. kezdetben marasztalta a elearingel járásban a német államot német örökhagyó1 tartozása miatt akkor is, hogyha a hagyaték nem volt elegendő a tartozás fedezetére és hogyha az örökösök a német jog szerint csakis a hagyaték erejéig voltak felelősek. így: Kohn et Goldschmidt e/a. Oppenheimer-ügyben (Rec II—207,). Ezen álláspont ellen erős harc indult a német irodalomban. Különösen Prof. Rabel („Reehtsvergleiehung vor den Gemischten Sehiedsgeriehtshöfen") támadta ezt az Ítélkezést és rámutatott arra, hogy az angol jog álláspontja szerint tartozás („debt") csak abban az esetben forog fenn, hogyha a tartozás a hagyatékból behajtható (recoverable by action). Olyan esetben, amikor az adós angol honos volt, az angol-német Vdb. is ezt az álláspontot foglalta el. A clearingrendszer alapelve azonban a paritás, vagyis az elbánás egyenlősége hasonló jogi helyzetben az ellentétes honosságú felekkel. A német állam nem szavatolhat olyan hagyatéki tartozás esetében, amikor a német örökös a német jog szerint a hagyaték erején túlmenően nem* vonható felelősségre. Ezt aiz álláspontot azután az angol-német Vdb. is későbbi Ítélkezése alapjává tette. A fejlődés utja egy különleges eseten vezetett keresztül. A bíróság előtt elbírálás tárgya volt egy követelés, amelyben felperes angol egy jelzálogkövetlés alapján perelt, amely a jelzálogos ingatlanból nem nyert fedezetet. Adós az elárverezés után, de még a háború folyamán elhalálozott és valamennyi öröklésrejogosult visszautasította a terhes örökséget. így a B. G. B. 1930. §. értelmében a porosz állam lépett a hagyatékba. Az angol hitelező a teljes követelést ez ellen kívánta érvényesíteni. A döntőbíróság az 1925 október 13-ikí ítélettel elutasította a követelést (Case 400.). Az indokolás először azt vizsgálja, hogy forog-e fenn „debt" a Bsz. értelmében? ós arra az ered: menyre jut, hogy ilyen nem forog fenn az adott esetben, mert a clearing alá csakis magánjogi eredetű és jellegű tartozás esik; ám a porosz állam itt nem mint nagánjogi örökös lépett a hagyatékba, hanem mintegy nyilvánjogi szerepet tölt be, amidőn az összes örökösök repudeálása folytán a B. G. B. 1936. §. alapján mintegy a hagyaték felszámolását végzi. Mint ilyennel szemben a Bsz. értelmében „debt" nem keletkezik. Egy későbbi Ítéletben ugyanez a döntőbíróság azután továbbment és a szavatosság korlátozottságát kimondta arra az esetre is, amikor az örökös a hagyaték birtokába lép. így: az 1926. október 26-iki ítéletben (Case 3099; közölve „Juristisehe Wochensohrift" 1927. évf. 1234. old.) kimondta, hogy abban az esetben, hogyha a német örökös a német jog szerint csakis a hagyaték erejéig felel, ugy a német állani ellen sem érvénye-