Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

27 mindenütt elfogadták általában Európában, kivéve Magyarországot. Egyedül ez utóbbi tagadja Cseh-Szlovákia jogi létezését a trianoni szerződés jogerőre emelkedése előtt. A magyar tételnek az volna a következménye, hogy a cseli-szlovák államot olyannak kellene tekinteni, amely jogilag csak fokozatosan a Bsz.-ek jogerőre emelkedésekor esetről-esetre alakult volna meg, ami elfogadhatatlan. A trianoni Bsz.-t nem lehet elkülönítve tekinteni, az is egy szeme a Bsz.-ek láncolatának, melyek öszszefüggenek. Magyarország a 74. cikkben elismeri azon Bsz.-ek és utólagos megegyezések teljes értékét, amelyek köttettek, vagy fognak köttetni. A 48. cikk szerint Magyarország elismeri a cseh-szlovák állam teljes függetlenségét, „amint ezt már a Szövetséges és Társult Hatalmak megtették". Ezen utóbbi kitétel azt bizonyítja, hogy ezen elismerés azon időpontra vonatkozik, melyre a szövetséges és társult hatalmak egyetértettek, azaz 1918 október 28-ára. Kétségtelen, hogy egy állam nem létezhetik állampolgárok nélkül és a cseh-szlovák állam elismerése logikusan maga után vonja állampolgárai honosságának elismerését is. A trianonai Bsz. 75. cikke arra kötelezi Magyarországot, hogy elismerje azon rendelkezéseket, amelyeket a Szövetséges és Társult Nagyhatalmak ki fognak adni az uj határokon tul fekvő területekre vonatkozólag, különösen a lakosság honosságára vonatkozólag. A magyar álláspont tehát nem lehet döntő ezen ügyben és a jóvátételi bizottságnak fentidézett határozata semmi kétséget sem hagy hátra a Szövetséges és Társult Nagyhatalmak nézetét illetőleg. A trianoni Bsz. 61. cikke rendelkezéseinek nem lehet tehát konstitutív hatálya, dacára annak, hogy jövő időt használ azon mondatban, hogy „meg fogja szerezni a honosság teljes jogát", hanem csak deklaratív jellege lehet. A 213. cikk arra kötelezi Magyarországot, hogy ismerje el a cseh-szlovák törvényhozás}; a honosság kérdésében, mely törvényhozás a honosság megszerzését 1918 október 28-tól származtatja. A eseh-szlovák kormánymegbízott emlékeztet arra, hogy Magyarország tiltakozott ezen cikk ellen a Bsz. aláírása előtt és hogy tiltakozását elvetették. A cseh-szlovák törvényhozás rendelkezései tehát egyeznek a Bsz. szabályaival, ami a cseh-szlovák álláspont szerint nagyon fontos. Ezen törvényhozást a nemzetközi jogi gyakorlatban általában elismerték. Németország, sőt Ausztria is> amely ugyanolyan helyzetben van Cseh-Szlovákiával szemben, mint Magyarország, elismerték, hogy ez a Bsz.-ekből következik. A Szövetséges és Társult hatalmak területein a cseh-szlovák állampolgárok javai felszabadultak a felszámolás alól ós pedig még 1919-ben, ami szintén azt bizonyítja, hogy az, illető szövetséges és társult hatalmak elismerték a végleges cseh-szlovák honosságot, már