Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

26 a cseh-szlovák kormánymegbízott támogató nyilatkozatát. Ez utóbbi ugy írásbeli beadványaiban, mint a tárgyaláson tett nyilatkozataiban támogatja felperest és a vegyes döntőbíróságot illetékesnek tartja a következő indokolással: Ami a trianoni Bsz. 246. cikkének értelmezését illeti, a cseh-szlovák kormánymegbízott ur a magyar kormánymegbízott nr tételével szemben felsorakoztatja a következő szavakat: „azon rendelkezésekben, amelyek következnek", melyek az említett cikkben olvashatók és amelyek világosan mutatják, hogy a javasolt meghatározás csak a X. rész 8. §-ára vonatkozik. Tévedés volna a X. rész ezen VIII. cimét ugy tekinteni, mint amely az átcsatolt területek lakóira vonatkozólag megsemmisítenék az előző §-ok rendelkezéseit. Egy ilyen vélemény ellenkeznék különböző rendelkezésekkel, amelyek éppen a VIII. cimben foglaltatnak és az előző §-okra vonatkoznak (lásd: 249. cikk 5. bek. 252. és 254. cikkek), a 249. cikket tehát nem lehet olyannak tekinteni, mint amely kizárólag a régi magyar királyság állampolgárainak jogait szabályozza (a 246. cikk által teremtett meghatározás szerint) Magyarországgal szemben. Ezen cikk első bekezdése csak megjelölő, bevezető jelentőséggel bir, míg az ekként megjelölt személyek jogait szabályozó elveket a 239. cikkben kell keresni. Lényegileg a következő okfejtéssel fordul azon magyar tétel ellen, mely szerint Z. J. felperes 1919 június havában még magyar állampolgár volt. A hivatalos okiratok egész sorára hivatkozik, melyek bizonyilják, hogy Cseh-Szlovákia, mely egyedül a nép akaratából keletkezett, mint önálló köztársaság, elismertetett a szövetséges és társult nagyhatalmak által, úgyis, mint független és teljes állam, úgyis mint hadviselő hatalom, a. fegyverszüneti szerződós megkötése előtt, hogy kormánya résztvett a szövetséges és társult hatalmak tanácskozásain, melyen a béke feltételeit megállapították, hogy mindenütt fel van sorolva a szövetséges és társult hatalmak sorában, melyek az összes békeszerződések előkészítő irataiban meg vannak említve, amely békeszerződéseket ezen utolsó háború befejezésekor a trianoni szerződés előtt kötöttek s magában a trianoni békeszerződósben is. Nem vehetett volna részt a tárgyalásokban s érvényesen nem szerződhetett volna, ha már előzetesen nem létezett volna jogilag. Magyarország maga is határozottan elismerte jogi létezését, amidőn tárgyalt vele ós szerződést kötött vele és ezen elismerés megelőzi a Bsz. hatálybalépését. A jóvátételi bizottság elismerte 1921 december 9-ón és 1922 március 22-én tartott ülésén, hogy a cseh-szlovák állam jogilag létezett 1918. október 28-ika óta, hogy ezen időtől kezdve Szövetséges és Társult hatalom és háborús állapotban van Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal. Ez a Bsz.-ek hiteles magyarázatának volna tekintendő és ezen álláspontot