Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

24 rekviziciókat foganatosítottak az ő kárára: 1. A magyar kommunista csapatok, 2. a cseh-szlovák csapatok, egyik a másik után foglalván el Oserencsényt. E cimen a magyar kormánytól 80.300 cseh-szlovák koronát követel, mert ennyire értékeli a kommunista csapatok által rekvirált tárgyakat és a csehszlovák kormánytól 37.600 cseh-szlovák koronát, mert ennyi értékben rekvirálták nála a cseh-szlovák csapatok. A kereset tehát eredetileg két kormány ellen irányult. Az eljárás folyamán felperes elállt a cseh-szlovák kormány elleni igényétől, ami ellen a magyar kormánymegbízott nem tiltakozott s azt a csehszlovák kormánymegbízott is elfogadta, fenntartva igényét a költségekre, amit a Vdb. a tárgyaláson tudomásul vett. így csak a magyar kormány elleni kártérítési igény marad fenn. A magyar kormánymegbizott a keresettel szemben illetékességi kifogást emelt. Nagyon alaposan tanulmányozott és ügyesen előadott érvelése a következőkben foglalható össze: I. Felperesnek elvileg nincs meg egy szövetséges, vagy társult hatalom állampolgári minősége a trianoni Bsz. 232. cikke első §. e) és második §-a rendelkezései értelmében, melyekre hivatkózhatik, hogy keresetét alátámassza és amely esetleg megállapíthatná a Vdb. hatáskörét. Olyan községből származik, mely eredetileg magyar területen fekszik és melyre vonatkozólag Magyarország nem ismerte el Cseh-Szlovákia szuverénitását, csak a trianoni Bsz.-ben, tehát felperes a 246. cikk szerint „A régi magyar királyság állampolgára". A trianoni Bsz. X. részének VIII. cime azon rendelkezéseket foglalja magában, amelyek az u. n. átcsatolt területeken fekvő javakra, jogokra és érdekekre vonatkoznak. Az egyedüli szöveg tehát, melyre felperes hivatkozhatnék, ezen VIII. cimben volna keresendő és nem lehet más, mint a 249. cikk, amely helyettesíti a 232. cikket a Magyarország és cseh szlovákká vált régi állampolgárai közötti viszonylatban. Ezen cikk nem állapítja meg a Vdb-ok illetékességét azon ügyeket illetőleg, melyeket szabályoz. A régi magyar királyság állampolgára megjelölés egyébként nemcsak a VIII. címre vonatkozik, hanem használtatik a 232. cikkben a 246. cikk szerinti meghatározás értelmében. A különbség „a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai" és „a régi magyar királyság állampolgárai" között általában figyelembevétetett a 232. cikk szerkesztésénél is és ezen utóbbi elnevezés nem található sem az első §. e) betűje, sem a második alatt, ahol fel vannak sorolva azon személyek, akik kártérítést igényelhetnek és e célból a vegyes döntőbíróságokhoz fordulhatnak, ami egyedül a szövetséges és társult hatalmak állampolgárai részére lett fenntartva. II. Még ha ezen álláspont nem is volna elfogadható, a vegyes döntőbíróság akkor sem volna illetékes a jelen esetben, mert a 232. cikk első §-ának e) betűje és második §. csak a szö-