Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

18 Elbírálja a pergátló kifogásokat ós illetékesnek mondja ki magát, elfogadja felperes keresetét, kimondja érdemben, hogy felperes javainak szekvesztrálása és felszámolása ellenkezik a trianoni szerződés 250. cikkének rendelkezéseivel, kimondja, hogy ezen javakat vissza kell adni a felperesnek azon állapotban, amelyben fenti rendszabályok alkalmazása előtt voltak, a perköltségeket kölcsönösen megszünteti. Tényállás: B. F. báró budapesti lakosnak földbirtoka volt Krajnában, a mostani Szlovéniában, amelyet az SHS kormány lefoglalt és kényszerkezelésbe vett. » Indokolás. 1. Honosság és illetékesség. Az SHS. állam kétségbevonta a vdb. illetékességét ezen ügyben azon indokolással, hogy a vdb. csak oly személyek ügyeiben itélkezhetik, akik közül az egyik az SHS állam, a másik pedig Magyarország honosa a trianoni szerződés hatályba lépésekor, a felperes azonban az említett időpontban nemcsak Magyarországnak, hanem Németországnak is honosa volt. Felperes Berlinben született 1S73 június 25-én a birodalomban honos szülőktől és 1879-ben szerezte a magyar állampolgárságot atyjának honosítása utján, az 1879. évi magyar honossági törvény alapján és a magyar kir. belügyminiszter 1924. január 25-én kelt bizonyítványa szerint felperes megtartotta magyar honosságát 1879 óta megszakitás nélkül ós jelenleg magyar állampolgár. A német hatóságok által kiállított bizonyítvány szerint 1885. március 11-én felperes elbocsáttatott a német birodalom kötelékéből. Igaz, hogy másrészt felperes 1919 július 2-án kiállíttatott a bécsi német követség által saját részére egy „laisser-passer"-t, amelyben mint német honos szerepel s hogy 1919 augusztus 2-án a berlini rendőrfőnök kiállított egy bizonyítványt, mely szerint felperes ezen időponttal visszahelyeztetett a német állampolgárságba. Ezen tényekből következik, hogy a Trianoni Bsz. érvénybelépésekor felperes érvényesíthette Németországban a német honosságát, Magyarországon pedig a magyar honosságát. Ugyanazon személy több honossággal bírása nem egyeztethető össze a Bsz-ek által teremtett nemzetközi jogi rendszerrel, tekintve, hogy a személyek jogai és kötelességei attól függnének, hogy melyik állam polgárai. A Vegyes döntőbíróság ezen kérdés megoldásánál jogalkalmazási feladattal találja magát szemben, amennyiben azt kell megállapítania, hogy ilyen körülmények között felperes magyar állampolgárnak tekinthető-e vagy sem a trianoni szerződós rendelkezései szerint. Ezen jogütközés megoldása céljából azt kell kutatni, hogy a két állam, vagyis Németország és Magyarország között, melyik