Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A hágai nemzetközi jogi akadémiáról

3 a kettős adóztatásról és kettős illetékezésről. Magyary Géza, Sebestyén Pál és Szladits Károly nemzetközi jogi előadásai. Emellett a magyar csoportot az 1928. évi varsói konferencia előkészítése fogja foglalkoztatni, melynek legfontosabb tárgyai a nemzeti kisebbségi jogok kérdése, a cif szabályzat kidolgozása, a nemzetközi vételekkel kapcsolatos törvényösszeütközések kérdése, a háború hatása a szerződések teljesitésére. nemzetközi választott bíróságok, stb. Ujabban sokat beszélnek angol orientációról. íme a Magyar Jogászegylet ezt a most oly nép-szem célt már 1908. óta tettel, állandó tudományos munkával és az angol jogászokkal szoros együttműködésben megvalósította. Ennek külső kifejezésére a Magyar Jogászegylet 1927 november 27-iki közgyűlésén az angol egyesület elnökét, Lord Phillimore-t, ki a magyar optánsok ügyét az angol lordok házában oly meggyőző jogi érvekkel támogatta, disztajgjául választotta. Dr. B. N. A hágai nemzetközi jogi akadémiáról. Irta és az Interinaitioaial Law Assocdation magyar fiókegyletének 1927 december 10-én tartott ülésén felolvasta: dr. Geöcze Bertalan ügyvéd. Goethének van egy hires mondása a Faustban: „Grau, Freund ist alle Theorie imd grü(n des Lebens goldner Baum'\ Szürke az elmélet s szines a gyakorlat, a viruló élet! A nemzetközi jogtudománynál ez másként van. Az elmélet a szines, terebélyes fa, mely gyönyörűen fejlődik, de gyümölcsei a gyakorlati alkalmazás szürke posványába vesznek. A XIX. század utolsó tizedei először hozták a nemzetközi jogtudomány hatalmas fellendülését. Lapok, egyesületek alakultak, melyek a nemzetközi jog' fejlesztését tűzték ki célul. 1877-ben Oroszország kezdeményezésére Bruxelles-ben érte kezletre gyűltek össze az államok megbízottai, hogy a háború jogát szabályozó nemzetközi egyezményt előkészítsék. Egyez mény ugyan nem jött létre, hanem egy nyilatkozat, amelynek alapján az Institut de droit International kézikönyvben foglalta össze a háború szabályait. 1899-ben ült össze az első hágai nemzetközi értekezlet, majd 1907-ben a második. Ezek munkája gyakorlati jelentőséggel bir, de az elméleti haladáshoz viszonyítva csekély eredmény. A háború alatti visszaesés után a békekötések meghozták a nemzetközi jogtudomány renaissance-át. Bár természetes, hogy háború után jönnek rá a nemzetek arra, hogy a nemzetközi jog fejlesztése fontos és minden háború után fejlődést látunk a nemzetközi jog terén, azonban a mostanihoz hasonló elméleti újjászületést még nem jegyzett fel a történelem. A nemzetek szövetsége, a Cour permanente, a hágai békepalota az Akadémiával, az uj egyesületek, szaklapok, uj tanszékek, előadások, stb. a jelzői ennek a fellendülésnek, 1*