Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 1-2. szám - A hágai nemzetközi jogi akadémiáról
4 amely oly nagy mérvű s oly újszerű felépítésében, hogy sokan uj nemzetközi jogról is irnak, holott nincs uj és nincs régi., egy van csak, egy örök érvényű, amely most óriási fejlődési lendületet vett. Azonban azt látjuk, hogy amilyen erős a lendülete a tudománynak, az elméletnek, oly elszomorító a gyakorlati megvalósulás az életben. Mihelyt a gyönyörűen kidolgozott teóriák gyakorlati megvalósítására kerül a sor, előtérbe lép a politika s kíméletlenül letapossa az elért eredményeket. Sajnálattal látjuk ezt a népszövetség tárgyalásain, legutóbb a románmagyar birtokperekben, a döntőbírósági ítéletek nagy részében is és minden egyéb téren. S ha ezen sajnálatos jelenség okait kutatjuk, akkor rá kell jönnünk, hogy a nemzetközi jog elvei nem mentek át eléggé a köztudatba, a nemzetközi joghoz való alkalmazkodás szükségessége nem hatotta át eléggé sem a nemzeteket, sem az egyéneket. A gyakorlat nem követheti a tudomány haladásának tempóját, mert idő kell ahhoz, hogy az elméleti igazságok az életben is érvényesüljenek. Terjeszteni, népszerűsíteni kell tehát a nemzetközi jog alapelveit s akkor az eredmény nem maradhat el. Ebből a szempontból nézve a hág*ai nemzetközi jogi akadémia működése rendkívül nagy jelentőséggel bir. Amidőn néhány szóval ismertetni óhajtom az Akadémia alapítását és működését, nem kizárólag beszámolót tartok ez évi ottartózkodásomról, amely életem legszebb élményei közé tartozik, hanem egyúttal fel kívánom reá hívni a közfigyelmet egyrészt a nemzetközi jogtudomány művelése, másrészt magyar propagandisztikus szempontból. Az akadémia alapítása szoros összefüggésben áll a többi nemzetközi jogi intézmény kialakulásával és elsősorban a Carnegie békealapitvánnyal, melynek létét köszöni. Az Académie de droit international a müveit világon immár majdnem mindenütt a szükségszerűség elemi erejével létesült azon szervezetek egyike, amelyek összessége a nemzetközi jog fejlődésének hatalmas erőforrása. Tudjuk, hogy 1911-ben Andrew Carnegie 10 millió dolláros alapítványt létesített a világbéke megvalósításának céljaira. Ezen pénzt a. „Fondation Carnegie pour la Paix internationale"-t a („Board of Trustees" kezeli (Conseil d'Administration). Az alapítási okirat szerint az alapítvány feladata: a) Előmozdítani a háború okainak elmélyült és észszerű tanulmányozását s azon gyakorlati módozatokat, amelyek alkalmasak a háború megelőzésére és kikerülésére. b) A nemzetközi jog fejlesztését elősegíteni. A nemzetközi jog szabályait illetőleg általános érvényű (megállapodásokat létrehozni és azokat az államokkal elfogadtatni. c) Propaganda utján, felvilágosítani a közvéleményt a