Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / Tartalommutató

V Honosság. Ellenséges javak zár alá vétele. A versaillesi szerződés 297. b) pontja. Az ellenséges hatalmak állampolgárai. A belga honosság megszerzése házasság által 1919-ben. A honosság változása nincs befolyással a zár alá vétel megszüntetésére. (Cour de Cassation. 1926 január 26. Devillers c/a. Államügyészség.) I. A versaillesi Bsz. 297. cikkének b) pontja a 2. §-ban azt rendeli, hogy a német birodalom állampolgárai tulajdonát képező javak liquidálása, amelyekre vonatkozólag a szövetséges és társult hátainak fenntartották maguknak a visszatartási jogot, az érdekelt szövetséges és társult állam törvényei szerint történik. Az 1919 október 23-iki rendelet 5. §-ának első és második bekezdése szerint a Franciaországgal háborúban állott hátalmak állampolgárai, akik ezen honossággal birtak az ellenségeskedések megkezdésekor, nem hivatkozhatnak a honosság változásra, csak akkor, ha a békeszerződések alkalmazása folytán teljes joggal megszerzik valamely szövetséges vagy társult hatalom állampolgárságát. II. Az 1919 október 7-iki törvény és ennek 1919. október 23-án kiadott végrehajtási utasitása a Bsz. alapján állva nem engedik meg, hogy feloldassák egy oly nő javainak zár alá helyezése, aki születésénél és első házasságánál fogva német honos s csak 1919-ben szerezte meg a belga állampolgárságot azáltal, hogy egy belga honossal házasságra lépett. 45 Honosság. Ellenséges javak zár alá vétele. Felszámolás. A jogorvoslati lehetőségek. Az 1919 október 23. rendelet. Az érdekelt állitása szerint elvesztette német állampolgárságát. A fellebbezésnek hely adható. (Cour de Cassation. 1926 január 27.) Az 1919 október 23-án kelt rendelet 7. cikke szerint azon rendelet ellen, amely megengedi a zár alá vett javak felszámolását, nincs ugyan helye feljebbvitelnek, azonban nem ugyanez a helyzet akkor, ha ezen rendelet közbenszóló határozatot is tartalmaz az érdekelt fél azon kérelme tárgyában, hogy a zár alá vétel helyeztessék hatályon kivül azért, mert német állampolgárságát elvesztette. Az érdekeltnek jogában áll jog orvoslattal élni ezen határozat ellen a Code de procédure civil 809. cikkének általános rendelkezése értelmében. (Jour nal du droit international, 1926, 5. füzet, 983. oldal.) 46 Honosság. A versaillesi szerződés. Visszahelyezés a francia állam kötelékébe. Fellebbezés. Az elfogadhatóság kérdése itélet kézbesitése előtt. (Cour de Cassation, 1925 július 1. A Gazette des Tribunaux 1925 július 25-iki számából.) I. A perbenálló feleknek azon joga, hogy a felsőbirósághoz forduljanak, nincs függővé téve attól, hogy az elsőfokú határozat kikézbesittessék. Ezen kézbesités a fellebbezési jognak nem konstitutiv eleme, nincs más hatása, minthogy azon időtartamot állapitsa meg, melyen belül ezen jog gyakorolható. Tehát egy itélet megfellebbezhető, mielőtt még kézbesitve lett volna. II. A polgári peres eljárás 516. cikke, amely Elzász-Lotharingiában érvényben van, akként rendelkezik ugyan, hogy az itélet kézbesitése előtt beadott fellebbezés nem érvényes. Azonban a német közönséges jognak ezen rendelkezése nem alkalmazható a francia állampolgárság elnyerése iránt folyamatba tett eljárásban, amelyet a versaillesi szerződés rendelt el és a végrehajtási utasitások. 47 Honosság. A versaillesi szerződés. Elzász-Lotharingia. Francia honosság. Teljes jogi visszahelyezés. Az államügyészség szerepe. Fellebbezés és törvényes határidő. (Cour de Cassation, 1926 június 4.) Az anyakönyvek helyesbitése és a versaillesi szerződésben az elzászi vagy lotharingiai származású egyén honosságára vonatkozó szabályok önállóak éa egymással vonatkozásban nem állanak, nem lehet tehát az analógia ürügye alatt az egyikre vonatkozó szabályokat a másikra vonatkozó rendelkezésekből kiegészíteni. 47 B) Németországi Ítéletek. A szerzői jog védelméről szóló berni egyezmény. (1908 október 13.)