Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / Tartalommutató

IV kincstár tulajdonát képezett katonai barak és a felszereléssé nem ment át a megszálló állam tulajdonába. A meg szálló csapatok ilyen barakkot jogtala­nul árvereztek el.«Az árverési vevő tehát nem rendes és szabályszerű jogutód. (1913.XLIII. t.-c. függ. 55. cikk, hágai egyezmények.) Közli: Dr. Bogsch Árpád. 1927. évi március hó 22-én. — P. VI. 1932. szám. „ 65 3. Külföldi A) Francia Honosság. A francia honosság elvesz­tése. Külföldön született francia. Az atya idegen honositása a születés után. Opció. A fi-ancia kormány felhatalma­zása. Dole-i törvényszék, 1925 május 22. (Dalloz 1925. 461.) I. Azon egyén, aki az Egyesült-Álla­mokban francia szülőktől születik, ha az amerikai törvények szerint amerikai honos: a Code •'Civil 8. cikke szerint, francia honos. II. Az atya honossága a gyermek szü­letése napján döntő ezen utóbbi honos­ságának megállapításánál. Nem fontos, hogy utólag az atya honosittatta magát Amerikában. III. A francia állampolgárság elvesz­tése csak valamely idegen állampolgár­ság megszerzésére vonatkozó kifejezett kérelem eredménye lehet. Ezen kifejezett kérelem azon francia honosoknál is el­engedhetetlen, akikre a külföldi tör­vényhozás teljes joggal átruházza ezen ország honosságát. IV. Azon körülmény, hogy valaki választó volt az Egyesült-Államokban, ott esküt tett és a konzulátuson nyilat­kozatot tett miut amerikai állampolgár, nem jelent kifejezett lemondást a fran­cia állampolgárságról, főleg azért, mert az a francia, aki még katonai szolgálati kötelezettség alá esik, nem optálhat ide geo állam javára. 27 Honosság. Francia születésű természe­tes gyermek. Az anya férjhez megy egy idegen honoshoz. A francia állampol­gárság kérdése. (Cour de cassation, 1926 március 17.) I. A Franciaországban franciának szü-. letett törvénytelen gyermek nem veszti el francia honosságát utólagos törvé­nyesités folytán, ha anyja idegen honos­sal lép házasságra, tehát nagykorúságá­nak elérésekor nem hagyhatja el fran­cia honosságát és nem vonhatja ki má­sát katonai kötelezettsége alól. bíróságok. bíróságok. Alaptalanul hivatkozik a Code Civil 333. cikkére, mely szerint a törvényesi­tett gyermekeknek ugyanazon jogaik vannak, mintha a házasságban szület­tek Volna. Ezen intézkedés célja a csa­ládi vonatkozásoknak a rokoni jog­viszonynak és a törvényesített gyerme­kek örökösödési jogának szabályozása, de nem alkalmazható a honosság kérdé sében, mert ez már közjogi kérdés (relo­vant du droit public) és igy a polgári jogok határozott szabályainak van alá­vetve. 28 Honosság. A Code Civil 10. cikke. Francia honos íia. Honosság érvényesí­tése. Nyilatkozat. A bejegyzés megtaga­dása. Kézbesítés. Késedelem. Kötelező lajstromozás az ügy érdemének vizsgá­lata nélkül. (Cour de Cassation, 1925 július 1. A Gazette des Tribunaux 1925 július.) I. Volt francia honos fiának a francia állampolgárság elnyerése iránti kérelme, melyet a Code Civil 10-ik cikke alapján terjeszt elő, az ugyanezen cikkben meg határozott alaki feltételeknek van alá­vetve és ezen cikk 3. és 6. pontja szerint, ha a Kancellária megtagadja a nyilat­kozat bejegyzését, a megtagadásról in­dokolt határozatot kell kézbesíteni a kérelmezőnek, kérvényének beadásától számított két hónapon belül, melynek el­mulasztása esetén az Igazságügyminisz­ter köteles kiadni a kérelmező részére kérvényének egy lajstromozott máso­latát. II. Következésképpen, ha a kancellária csak a két hónapi törvényes határidő letelte után kézbesítette a kérelmezőnek a lajstromozás megtagadásáról szóló határozatot, akkor a kérelmezőnek jogá­ban áll az igazságügyminisztertől nyi­latkozatának másolatát kívánni s lajstromozás feljegyzésével együtt és nem lehet többé azt vizsgálni, hogy váj­jon a kérelmező érdemben eleget tett-e a törvényben előirt feltételeknek. 29

Next

/
Thumbnails
Contents