Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / Tartalommutató
IV kincstár tulajdonát képezett katonai barak és a felszereléssé nem ment át a megszálló állam tulajdonába. A meg szálló csapatok ilyen barakkot jogtalanul árvereztek el.«Az árverési vevő tehát nem rendes és szabályszerű jogutód. (1913.XLIII. t.-c. függ. 55. cikk, hágai egyezmények.) Közli: Dr. Bogsch Árpád. 1927. évi március hó 22-én. — P. VI. 1932. szám. „ 65 3. Külföldi A) Francia Honosság. A francia honosság elvesztése. Külföldön született francia. Az atya idegen honositása a születés után. Opció. A fi-ancia kormány felhatalmazása. Dole-i törvényszék, 1925 május 22. (Dalloz 1925. 461.) I. Azon egyén, aki az Egyesült-Államokban francia szülőktől születik, ha az amerikai törvények szerint amerikai honos: a Code •'Civil 8. cikke szerint, francia honos. II. Az atya honossága a gyermek születése napján döntő ezen utóbbi honosságának megállapításánál. Nem fontos, hogy utólag az atya honosittatta magát Amerikában. III. A francia állampolgárság elvesztése csak valamely idegen állampolgárság megszerzésére vonatkozó kifejezett kérelem eredménye lehet. Ezen kifejezett kérelem azon francia honosoknál is elengedhetetlen, akikre a külföldi törvényhozás teljes joggal átruházza ezen ország honosságát. IV. Azon körülmény, hogy valaki választó volt az Egyesült-Államokban, ott esküt tett és a konzulátuson nyilatkozatot tett miut amerikai állampolgár, nem jelent kifejezett lemondást a francia állampolgárságról, főleg azért, mert az a francia, aki még katonai szolgálati kötelezettség alá esik, nem optálhat ide geo állam javára. 27 Honosság. Francia születésű természetes gyermek. Az anya férjhez megy egy idegen honoshoz. A francia állampolgárság kérdése. (Cour de cassation, 1926 március 17.) I. A Franciaországban franciának szü-. letett törvénytelen gyermek nem veszti el francia honosságát utólagos törvényesités folytán, ha anyja idegen honossal lép házasságra, tehát nagykorúságának elérésekor nem hagyhatja el francia honosságát és nem vonhatja ki mását katonai kötelezettsége alól. bíróságok. bíróságok. Alaptalanul hivatkozik a Code Civil 333. cikkére, mely szerint a törvényesitett gyermekeknek ugyanazon jogaik vannak, mintha a házasságban születtek Volna. Ezen intézkedés célja a családi vonatkozásoknak a rokoni jogviszonynak és a törvényesített gyermekek örökösödési jogának szabályozása, de nem alkalmazható a honosság kérdé sében, mert ez már közjogi kérdés (relovant du droit public) és igy a polgári jogok határozott szabályainak van alávetve. 28 Honosság. A Code Civil 10. cikke. Francia honos íia. Honosság érvényesítése. Nyilatkozat. A bejegyzés megtagadása. Kézbesítés. Késedelem. Kötelező lajstromozás az ügy érdemének vizsgálata nélkül. (Cour de Cassation, 1925 július 1. A Gazette des Tribunaux 1925 július.) I. Volt francia honos fiának a francia állampolgárság elnyerése iránti kérelme, melyet a Code Civil 10-ik cikke alapján terjeszt elő, az ugyanezen cikkben meg határozott alaki feltételeknek van alávetve és ezen cikk 3. és 6. pontja szerint, ha a Kancellária megtagadja a nyilatkozat bejegyzését, a megtagadásról indokolt határozatot kell kézbesíteni a kérelmezőnek, kérvényének beadásától számított két hónapon belül, melynek elmulasztása esetén az Igazságügyminiszter köteles kiadni a kérelmező részére kérvényének egy lajstromozott másolatát. II. Következésképpen, ha a kancellária csak a két hónapi törvényes határidő letelte után kézbesítette a kérelmezőnek a lajstromozás megtagadásáról szóló határozatot, akkor a kérelmezőnek jogában áll az igazságügyminisztertől nyilatkozatának másolatát kívánni s lajstromozás feljegyzésével együtt és nem lehet többé azt vizsgálni, hogy vájjon a kérelmező érdemben eleget tett-e a törvényben előirt feltételeknek. 29