Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám

5 igény, mint amely a IV. cím alatt foglaltatik — ezen okoskodás alapján a Vdbsg elé volna vihető. Már egymagában ez a logikai folyománya a francia-német Vdlfosgi felfogásnak: elfog adhatatlammá látszik tenni ezt a thesist, további vizsgálat nélkül is. A gyakorlatban ismételten felmerült ez a kérdés, de a Vdibsgok egyértelműen hatáskör hiányából elutasították a keresetet. Hubert et Guesnot c/a Arenberg hercegnő perben (Eecueil I. 730.) alperes — német honos, — a német kormány ellen a felperesi kereset kézhezvétele ntán külön keresetet indított,* a belga-német Vdbgs azonban leszállította hatáskörét, mert német honos a német állam eljjen a vegyes döntőhiróság előtt nem léphet ifel. Egészen analóg eset adatott a jugoszláv-méniet V'dbsg előtt Schumaeheir c/a Német állam és SHS állam pertben. (Bee. II. 596.) Felperes német honosnak a háború kitörése időpontjában egy gyártelepe és különböző egyét) ingatlanai és ingóságai voltak Veilika-Pailankaban (Szenbia). 1915 noveimhenben — amikor a német csapatok elfoglalták Szerbiát — a Deutsche Etappen Inspektion XI. rekvirálta a gyártelepet és rekvirálva tartotta 1918 szeptemberig. A német csapatok kivonulása után mindaz, ami megmaradt a gyárüzemből — ingatlan és ingó — az SHS állam álltai zárlat alá vétetett és ugyancsak zárolta az SHS kormány felperes szerbiai bankbetéteit. Felperes a versaillesi szerződés 297. i) alapján indított keresetet a német állam ellen és a 297. h) alapján az SHS állam ellen. A német álltam elleni Ikereset tekintetében a Vdbsg leszállította hatáskörét, inert ibármily módon ért elme ztetnek is a 304. b) 1. rendelkezései — mondja az ítélet — sem magában ebben a cikikben, sem az általa felhívott elmekben nem foglaltatik olyan rendelkezés, amely megengednél, hogy a döntőibiirósiági hatáskör kiterjesztessék a német honosnak a német állam «''Heni kárigényeire; mert még ahban az esetben is, hogyha olyképpen értelmezzük is a 304. b) 1. cikket, hogy az felhatalmazza a Vbdsgot, hogy magát iilletékesinek tekintse más jogvitáikban is, mint amelyek a III., IV., V. és VII. eimek által kifejezetten hatáskörébe vannak utalva: semmi esetben sem lehet kiterjeszteni a Vdbsgok hatáskörét olyan feltételezésekre, amelyek teljesen különbözők azoktól a jogvitáktól, amelyek számára a Vd'bságl hatáskör kifejezetten megállapítva lett" . . . on ne saürait en aneun cas étendre la compétence des Trams á des hypothéses tout á fait différentes de eelles roour lesquelies cetté compétence est créée par une disposition expresse du Traité . . ." Ezek után áttérhetünk a francia-német Vdbsg hatásköri felfogásának ismertetésére. Soc. Vinicole c/a Mumm perben (Rec. I—22.) a perbeli tényállás röviden a következő: A G Mumm et Cie rheimsi cég a vers. szerz. 297. b) alapján a francia kormány által — mint német honosok tulajdona — kényszerfelszámolásnak vettetett alá és 1920 július 28-án 85 millió frankon eladatott. A likvidációban eladattak a cég védjegyei (les droits de la liquidation sur les marques) is. A cég régi tulajdonosai a likvidációs vevőnek (a felperesnek) huissier utján tilalmat kézbesitettek, amellyel megtiltották, hogy a Mummvédjegyeket, valamint a „Cordon rouge et Cordon vert" jelzéseket Franciaországon és gyarmatain (protekturátusain) kivül használhassák. A likvidációs vevő (felperes) erre pert inditott .a Vdbsg előtt annak megállapítása iránt, hogy a Mumm gyári * Az ügy ismertetve: Kráhl: „A francia-magyar és a belga-magyar Vegyes Döntőbíróság" 51. old.