Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

I»C Poroszországban épilömunkátokat alkalmasnak építés ellen óróknak. A porosz lakaaűqyek kormánybiztosa 1918 december hó 13-in kiadott rendeletével ar építőipari balesetek mepelózésc érdekében rendeletet bocsátott ki A rendelet megvalósítja azt a régen sürgetett kívánságot, hoev építőmunka%okat vonjanak bt az építések ellenőrzési munkálataiba. A rendelet megkéreti a helyi rendőri hatóságokat, azon községekélt le, ahol már hatóságilag megbízott épített ellenőrök vannak, hogy az épltömunkásosztályból vett egy vagy több személyt alkalmazzanak építési ellenőröknek, akik az építési hivatalokat támogatják, de önállóan la végezzenek ellenőrző munkát. A munkásvédelmi intézkedések megszegését ai építésvezető figyelmeztetésével és rendőri feljelentéttel kell megszüntetniük E munkálatokra első sorban oly épitőmunkásokat kell alkalmazni, akik hivatásukat többé nem folytathatták s kivált hadirokkantakat. A szak. s/ervvzet közvetítését az épltésellenörök megbízatásánál rendszerint igénybe kell venni. Ellenőrnek csak az alkalmazható, aki mint tanonc felszabadult és legalább öt évig dolgozott a szakmában. Az építés-ellenörök napidíjban és utazási költségeik megtérítésében részesülnek, állandó alkalmaztatásuk esetében pedig megállapított évi illetményekben. Ez a rendelet a szakma munkásainál megnyugvást keltett. A hasonló bajorországi rendelettel szemben annyiban jelent haladást, hogy a helyi hatóságoknak kötelezővé teszi azt. hogy az építés-ellenÖrök megbízásánál a szakszervezet közvetítését vegyék igénybe. A nyolcőral munkanap Svájcban. Zürlch-kantor. volt az első, amely a svájci szövetséges államok közül a 8 órai munkanap törvénybe iktatása iránt készséget mutatott. A zürichi kormánytanács január 7-én terjesztett a kantontanács elé törvényjavaslatot a munkaidő szabályozásáról. Ez a törvényiavaslat STAV alkalmazott és munkás számára jelentett heti 48 órai munkaidőt. E javaslat folyománya volt a kanton-tanács 1918. november 13-án meghozott határozatának, amely a kormányt felhívta, hogy a 8 órai munkanapról törvényjavaslatot terjesszen elö. A kanton-tanács csak a saját törvényhozása alá tartozó üzemekre nézve szabályozhatta a kérdést, nem pedig azon üzemekre kiterjedöleg is, amelyek a szövetségi törvényhozás alá tartoznak. Hatásköre kiterjed a mező- és erdőgazdaságra, a gyári torvény alá nem tartozó ipari üzemekre, a kereskedelmi, a bank- és biztosítási üzemekre, a szállítási iparra, kivételével a vasutaknak és a gőzhajózásnak; a szabad foglalkozásokra s a közigazgatásra kivételével a szövetségi hivataloknak. A törvény alá tartozó üzemekben a munkaidő rendszerint a heti 48 órát meg nem haladja; mégis igazolt szükség esetén és az illetékes hatóságok hozzájárulásával a munkaidő bizonyos órákkal és meghatározott számú munkásokra meghosszabbítható. A meghosszabbításnál azonban figyelembe veendő: a) a 13 éven aluli munkások és munkásnők a túlórák teljesítése alól ki vannak véve, úgyszintén azok a nők. akiknél a szülés óta 6 hét még le nem telt; felnőtt munkásnők naponta legfeljebb 2 túlórát végezhetnek, azonban egy évben a túlórák >/ámá nem haladhatja meg a 75 túlórát; b) felnőtt munkások részére a túlmunka végzésére engedély 80 munkanapra adható, azonban az elvégezendő túlórák száma ezeknél sem haladhatja meg a 150 túlórát. A túlórák legalább a rendes munkabér egynegyedével díjaztassanak jobban. A munkaidőnek oiy módon történő kijátszása, hogy munkásoknak otthon elvégzendő munkát adnak ki. tilos. A munkaidőre vonatkozó szabályok nem r áérnek alkalmazást azokra a segédmunkákra, amelyek.a tulajdonképeni szakmai munkát megelőzik vagy követik. Az angol szakszervezetek fejlődése a háború alatt. A > Labour Oazette« m. évi decemberi száma figyelemreméltó adatokat közöl az angol szakszervezetek u-jlődéséről a háború alatt. 1913-ban az összes szakszervezetek tagzáma 3.965 782 volt. 1914 ben a taglétszám valamivel csökkent. 1915-ben nban már 4.163.134-re emelkedett, 1916-ban ismét emelkedett mintegy háromszázezerrel. 1917-ben pedig elérte az 5,288.000-ret. Az emelkedés a tanulatlan n ur.kasok szervezeteiben volt legnagyobb. A számadatokból azonban valószínűi j látszik, hogy ebben a létszámban a hadbavonultak is benne foglaltatnak. Az angolortzági sztrájkokról (r a Sociale Praxis január 6. és 20-1 tanában. A sztrájkok - szerinte — a leszerelés következtében beállott munkást< lősleg következményei. Hozzájáiul a munkások nagy kimerültsége. A londoni j^pészek * 40 órá* munkahetet követelik, a bányászok a 6 órás munkanapot, a > *6k az étjeit munka megszüntetését. A vasutasok megkapták a 8 órás munka.