Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

napot. A bányászok helyenkinl az üzemak sxocialixáláaát la követelik a ax átmenet gaxdaiági minlaxtar magatartásából klvohetö, hogy a kormánynak nem ellen szenvesek ezek a követelések. A sztrájkok sok helyütt a szakszervezetek hotzá. iáruláaa nélkül törtek ki. Január végén már mintegy 7904)00 lehetett a sxtráIkolók száma. Qlasgowban katoriaaágo* vonultattak fal a axtrálkolók allén. A villámon energiaszolgáltatás biztosítása érdekében pedig a hadlszolgáltütáai törvény alapján kivételes intézkedéseket rendalt el a kormány. Nagy sztrá|kok vannak Indiában ia. Bombayban 100.000 textllmunkás sztrájkol. Franclaonuágban szintén nagy a nyugtalanság a munkások között. Pártiban a koxúti és földalatti vasüt személyzetét militarizálták. Sztrájktilalom Angolországban. Ax angol államtanács a birodalom védelméről szóló törvény alapián lendeletet adott, amely szerint 6 hónapi fogháxxal illetve kényszermunkával avagy 100 font st. büntetésael sújtható az a munkás, aki valamely váróénak villamos erőt szolgáltató üzemben a munkát a szerződd megszegésével abbanhagyja. Ugyanilyen büntetéssel sújtható az is, aki valakit a szerződésszegésre felhív. Gyermekvédelmi klauzula a nyilvános szállításoknál az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok hadímunka-hivatala elrendelte, hogy a tud felszerelések szállítási szerződéseibe feltételként veendő be, hogy munkafeltételeknek szigorú összhangzásban kell lenniök a szövetség, valamint az egyes államok munkásvédelmi törvényhozásának rendelkezéseivel; minimális feltételként meg szabandók: a 14 éven aluli gyermekek alkalmazása tilos, a 14 és 16 életév közöttiek napi 8 óránál hosszabb ideig, úgyszintén esti 7 óra és reggeli 6 ón között egyáltalán nem foglalkoztathatok. A munkaviszonyra vonatkozó közlemények a Proletárdiktatúra előtti időből. A magánvállalkozás kiküszöbölése a közmunkákból. Az Országos Munkaügyi Tanács munkás- és alkalmazott tagjai külön megbeszélésen foglalkoztak a közmunkák kérdésével és egyhangúlag megállapodtak abban, hogy a jövőben a magántőke engedélyt ne kaphasson semmiféle közüzemi vasútvonal építésére, hanem minden vasutat maga az állam építtessen. Az állam az illetékes szakszervezet bevonásával, a vállalkozás kizárásával közvetlenül saját számlájára végeztessen mindenféle közmunkát, melyek végrehajtására létesítsen külön szervet, amelynek vezetésébe vonassanak be a munkásság küldöttei. Az állami pénzen épült közmunka nyomán előálló föld-, illetve telekértek-emelkedés teljes • egészében az államot illesse. A munkaalkalmak megteremtésére a Munkaügyi Tanács vezetése alatt egv központi anyagnyilvántartó és anyagelosztó hivatal állíttassék fel és ez a híva tal rendelkezzék a közmunkákhoz szükséges anyagok felett és joga legyen lefoglalni a vállalkozók, vagy kereskedők birtokában !evö tömegszerszámokat anyagokat. A nyersanyag és a bányatermékek termelésének fokozására külön szerv létesíttessék, amely új bányákat nyitna meg és a meglevő bányaüzeme i a termelés szempontjából szigorúan ellenőrizze. Mezőgazdasági békéltető és bérmegállapitó bizottságok A kot mány 430/1919. M. E. számú rendelete értelmében a mezőgazdaságban fclmeru ellentétek és súrlódások megszüntetése végett a gazdasági termeles folvtonoesagának biztosítása érdekében ott. ahol szükséges, vagy ahol ax érdekeltség kivénjj a törvényhatóságok területén a lakosság számarányához képest 10 100 ragtv álló Mezőgazdasági Békéltető és Bérmegállapitó Bizottságot kell aaerveeoi A bizottság tagjait felerészbon a törvényhatóság területén lakó gazdaság munkások és szolgálati viszonyban álló gazdasági cselédek közül másik Wk részben pedig törvényhatóság területén lakó munkaadó e-* csekldUrtó gazda köxül kell kiküldeni. A gazdasági felügyelő hivatalból taxi-* i MsoHságoak A b: zottság hatáskörébe tartozik : ') l köílttmunyek aMualitJUukjt UJV«H tkwMii«tt+h. Jv i »uatu*U4oaw k v •* » mai állapotokkal való ctuehasonliMta »i*mponli«bkM k>/M*'J«c ••• ic . Sjork.