Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

174 ét dkaUnazocieA, áavsxiniéa a meakaadól ét munkavállalói »zervezetek nfiködnek közre Megbatározott területű kerületekre, kerületi munkástanácsok (munka, kamarák! és ai egéét béroéalomra egy központi munkatanács alakítandó. A kerillati «a a kóipontJ nmnkaaanácaokbao ágy m őeazes munkavállalók, iialaaahel a munkaadók, szabad htvatáaok atb. kás* t«ltessenek. A tanácsok működlenek közre <a Modslizálásl intézkedéseknél ét bevonandók a már szocializált üzemek *• iparágak felügyeletébe. Véleményezik aa összes gazdasági és szociálpolitikai törvényeket él jogukban áll az. hogy Ily törvényeket Indítványozzanak. A birodalmi kormány s központi tanácsot a gazdasági és szociális törvények előterjesztőékor meg lógta hallgatni. Ugyancsak kinyilatkoztatta a német kormány, hogy a nemzetgyűlés elé olv törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amely az egységes demokratikus munka|oi]ot azzal a céllal szabályozza, hogy az üzemekben demokratikus alkotmányos viszonyokat teremtsen. Al d| munkaszervezet. Dr. Heinz Potthof, a bajor szociális gondoskodás minisztériumának munkajogi referense, »Die staatliche Organisatior. der Arbeiter. Angestellten und Beamten zu wlrtschaítllchen und sozialpoÚtischen Zwecken* dm alatt plasztikus képét nyújtja az {új munkaszervezet megterem* lésének. Potthoff abból indul ki, hogy még a szocialista társadalomban is a vállalatok feletti uralom, amelyet akkor bár a politikai közösség, állam vagy község gyakoroljon is, befolyással fog bírni a munkafeltételek megállapításába cs az üzem vezetésébe Ennélfogva az üzemek szervezete nem lehet köztársasági, hanem csak alkotmányos. A munkásoknak, alkalmazottaknak és hivatalnokoknak önkormányzatát kell megalkotni, amely mindazokat a jogi hatóságokat vonja magához, amelyeket ma a különböző hatóságok (iparfelügyelet, iparhatóság, stb.) gyakorolnak. Egységes szociális munkajogot kell teremteni az eddigi kazuisztikus törvényhozás helyett. A törvényhozó csak a munkaviszony alapelveit határozza meg, de egyúttal megteremti azokat az orgánumokat is, amelyek a változó viszonyoknak megfelelően töltik be a kerettörvényeket. Üzemi tanácsok alakítandók mindazokban az üzemekben, intézményekben, hivatalokban, amelyek legalább húsz alkalmazottat foglalkoztatnak, az üzemi választmányok községenként helyi tanácsokat alkotnak, ezek felett pedig a kerületi tanács intézménye áll, amelynek hatásköre a régóta tervezett munkakamarának felelne meg. A kerületi tanácsok kebelében szerveztetnék meg tehát a munkások, alkalmazottak és hivatalnokok kamarája, a munkaügyi hivatal és a kerületi önkormányzat. A kamarák feladatkörébe tartozik a birodalmi munkaügyi hivatalnak javaslatokat tenni, kezdeményezési joggal élni, a munkaviszonyokat javítani, helyi tanácsok elleni panaszokat megvizsgálni. A munkaügyi hivatal feladatát részben a munkáltatók kamaráival közösen végezné. Ennek hatáskörébe tartoznék az egyeztetés ügye a munkaviszályok esetében. Munkabeszüntetés vagy munkások elbocsátásának csakis az illetékes helyi munkaügyi hivatal egyeztető eljárásának igénybevétele után lehet helye. A kerületi önkormányzat a katonatanácsokkal és egyéb önkormányzati szervekkel közösen járna el. Mindezen tanácsok felelt állna az országos tanács (Landsrat), amely a szociális ügyek minisztériumát támogatásával szolgálná. A legfelsőbb tanácsot a Reichsrat, birodalmi tanács képezi, amely a birodalmi munkaügyi hivatal véleményező szerve legyen. Potthoff füzete a Duncker és Humblot cég kiadásában jelent meg. A német szocializáló törvény. A német birodalmi nemzetgyűlés által • • oqadott szocializáló törvény értelmében a munkaerő, mint legfőbb gazdasági ertek, a birodalom különös oltalma alatt áll. Minden német állampolgárnak erkölcsi kötelessége, hogy személyes szabadságának sérelme nélkül, szellemi és testi ereiének és képzettségének megfelelő munkát teljesítsen. Amennyiben ily t - unkára alkalma nincsen, szükséges ellátásáról gondoskodás történik. A biroitiomnak jogában áll, hogy a köztulajdonba vételre alkalmas gazdasági vállalkozásokat, különösen azokat, amelyek a föld kincseinek megszerzésére vonatkoznak, J/oknak a közgazdaságba átvezetése és a szükségletek fedezése érdekében a • ./oaiugi javak előállítását és szétosztását szabályozza. Ujabb birodalmi torvé-