Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

Itl Munkárigyt Samle orsségbaf fellángolt, kedvesé lefsáyiiá volt s alig nékám/ halálesel fordult tló. r!»»en ezért ntm U igen vették komolyan. Már augusztus ás szeptember hó folyamán mlndon oldalról nyugtalanttó Ittentáttk érkeztek • október hóban tető pontját érte el a lárvám/ úgy a megbetegedések, mint a halálos kimenetelű esetek •rámát Illetőleg. A tapasztalat art Igázott*, hogy a Járványt a közlekedési eszkötók - elsősorban tehát a vasutak — továbbították s hogy az nem a levegő útján ttr|edt emberről emberre. Ha e telievések tényeknek bizonyulnak, akkor ext a látványt Is leküzdi az orvosi tudomány. Gyógyító- ét oktatóműhelyek. Régente a sérültek orvosi kezelése a sérülés gyógyulásival befejezést nyert, noha a sérülés következményeképen az ^yes végtagok izületei többé-kevésbbé merevek, vagy működési képességükben korlátozottak maradtak. A sérülések ilynemű, s a munkaképességet csökkentő ' következményeinek |avltá*át a gyógymechántkai módszer alkalmazásával kezdték meg. A háború rokkantjainak nagy száma szükségképen hozta magával, hogy a rokkantak csökkent munkaképességének javítására gvógvftóeszközül a munkát használják tel A munkának, mint gyógymódnak rendszeres és gyakorlati alkalmazására Németországban számos e célt szolgáló műhelyt létesítettek, amelyek a kezelésre szoruló esetek különfélesége és az elérhető cél szerint nagyjából három csoportba oszthatók. Az úgynevezett gyógyító műhelyekben a cél az, hogy a rokkant a működésében korlátozott végtagot egyszerűbb munkák végzésével ismét gyakorolja és hozzászoktassa lehetőleg ahhoz a munkához, amelyet azelőtt végzett, vagy ha ez nem volna lehetséges, legalább Is hasonló munkakörbe tartozó műveletek végzéséhez. Az oktató műhelyekben újabb foglalkozásokra tanítják azokat a rokkantakat, akik előbbi mesterségüket rokkantságuk következtében folytatni nem képesek. A harmadik mód az, amikor a rokkantat valamely rendes üzemben helyezik el. hogy ott produktív munkát végezzen; ez a mód természetesen csak akkor alkalmazható, ka azt a rokkantság foka és sajátossága megengedi. A németbirodalmi biztosítási hivatal e gyógymód alkalmazását s ily gyakorlóés oktatóműhelyek létesítését nagyban támogatta; nehogy azonban a rokkantak bizalmatlansággal viseltessenek a gyógyító munkával szemben s azt higyjék, hogy ennek főcélja a járadék csökkentése, e műhelyek vezetését és működéseik ellenőrzését a német Vöröskereszt-Egyesületre bízták. MUNKÁSVÉDELEM. — MUNKAVISZONY. A szakszervezetek új feladatai. A kapitalista termelési rend megszűnésével megszűnik a szakszervezetek eddigi funkcióinak nagy része is. Emellett azonban új, az eddiginél is nagyobb jelentőségű funkciók várnak a szakszervezetekre. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a szakszervezeti választmány, mindjárt a proletárdiktatúra első napjaiban s a következő határozatot hozta: A szakszervezeti választmány április hó 2-án tárgyaló ülése örömmel veszi tudomásul, hogy Magyarország szervezett munkássága szivvelléiekkel csatlakozott a forradalomhoz és ennek teljes győzelme érdekében folytatja a küzdelmet. A választmány tudatában van annak, hogy a forradalmi átalakulás nagy munkát, erős küzdelmet és áldozatot igényel, de tudatában van annak is, hogy a magyarországi szervezett munkásság, amely még a régi rendszer mellett is a legélesebb osztályharcot folytatta és ennek a harcnak eredményeképen lehetővé tette a forradalmat, a jövőben is, amidőn a kapitalizmus és imperializmus megsemmisítéséről és a proletáruralom győzelméről van szó, még fokozotabb mértékben igyekszik kötelességét megtenni. Ebben a tudatban fölhívja Magyarország Összes