Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

Munkisügyi Stmlt 163 szakszervezeteit, hogy rendezkedjenek be ai új alakit Iáihoz ét tehetségükhöz képest seaitsenek mindenütt, ahol munkájukra szükség lati. föladataik ma nagyobbak, mint ezelőtt voltak, mart azokat a nagy tömegeket, amelyek az utóbbi Időben hozzijuk csatlakoztak, lölvilágosi taniok és buzditaniok kell. A szakszervezeti választmány ajánlja a következőket: 1. Mindaddig, mig a Kormányzótanács a szakszervezetekkel egyetértően nem állapítja meg az egységes munkabéreket, a kollektív szerződések fönntartandók. ( 2. A szakszervezetek fólhivatnak, hogy a szocializáló munkálatokban tehetségükhöz képest vegyenek részt és ügyeljenek arra, hogy a munka ne csak zavartalanul folytatva legyen, hanem hogy a termelés a lehetőséghez képest fokozódjék. 3. A szakszervezetek gyakorolják a már szocializált üzemek fölött az ellenőrzést, figyelembe véve a Tanácsköztársaság és a munkások érdekeit. Javaslatokat tesznek a termelés irányltáaára és a termelés módozataira nézve. 4. A szakszervezetek egyik nagy föladata a tömegek tudományos és szakbeli képzete. A forradalmi szellemben való nevelési programm és tanítás módozatainak sikeres keresztülvitele érdekében igínybeveszik a Tanácsköztársaság által elismert és fönntartott intézményeket és ezek tsnerőit. 5. Miután a Tanácsköztársaság a proletárok tisztességes megélhetéséről gondoskodik, a szakszervezetek nem használják régi harci eszközeiket. A sztrájkot és bojkottot, hanem az esetleg fölmerülő differenciákat a Kormányzótanács szerveivel intézik el. 6. A szövetségek és önálló helyi szervek megtartják eddigi önrendelkező jogukat. Legfelsőbb fórumuk a közgyűlés, amelynek küldötteit a tagok választják. A közgyűlés határozatai minden tagra kötelezők. 7. A szövetségek és helyi szervek vezetőségei mindaddig helyükön maradnak, mig a közgyűlés az új vezetőséget meg nem választja. 8. Miután a szakszervezeti fegyelem a Tanácsköztársaságban is nélkülözhetetlen, sőt a forradalom győzelme a munkásság fegyelmezettségétől függ. minden értekezleten vagy gyűlésen figyelmeztetendők a tagok, hogy mihez tartsák magukat. 9. Mindazok, akik a Tanácsköztársaság és a szakszervezeti fegyelem intenciói ellen vétenek, a szervezetek kebeléből kizárandók. 10. A szakszervezetből kizárt tagok a szocialista pártnak sem lehetnek tagjai. A magyarországi szakszervezeti mozgalom 1918.-ban. A magyarországi szakszervezeti mozgalom, amely 1917-benTndult a háború alatt fellendülésnek, 1918-ban — már a forradalom kitörése előtt is — rendkívül megerósó dött. Hiába volt a régi kormányhatalom minden pressziója. hiába akadályozták meg egyes szervezeték működését, hiába tiltottak be szaklapokat, hiába küldték a frontra százával a bizalmi férfiakat: a szakszervezetek hatalma es befolyása egyre növekedett. Igen erös hatással voltak a szakszervezeti mozgalom megerősödésére azok a politikai mozgalmak, amelyeket az elmúlt évben a szervezett munkások a béke kivívása s a polgári jogok megszerzése érdekében lefolytattak. De hatalmasan fokozták a szakszervezetek vonzó erejét azok az egyre nagyobb arányú gazdasági mozgalmak is, amelyekkel a szakszervezetek a munkások életviszonyain nagy mértékben segítettek. A forradalom kitörése után. amikor a szóbeli és Írásbeli agitáció lehetősége és a szabad egyesülés éa gyülekv/és joga megszüntette a szervezkedést gátló akadályokat, a szakszervezeti mozgatom ugrásszerűen olyan óriási módon indult fejlődésnek, hogy az utolsó hónapok szervező munkájának eredményei mostanáig át sem tekinthetők. A Szakszervezett Értesítő januári számában megkezdte az egyes szakszervezeteknek az etoco evt mozgalomról szóirt beszámolóinak közlését. A beszámolók tartalmát röviden az alábbiakban ismertetjük. Az ácsmunkátok szervezete, amely a háború alatt csaknem teljes tag-