Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

Munkásüftvt Samlt 147 esetben is egyesülhessenek, ha az üzemek tula|donosai ahhoz honi ntm járulnak. A pénztárak kötelesek az orvosi gyógykezelést ai esetben Is teljesíteni, ha ahhoz az üzemek tulajdonosai vagy a biztosítási hivatalok nem {árulnak hozzá. A vállalkozók által alakított balesetbiztosítási szövet kezetek a munkások és vállalkozók egyenló képvlseltetésének elve alap Í

án szervezendók át. A kormányzósági biztosítási hivatalok és az általános biztosítási tanácsok demokratikus alapelvek szerint épitendók ki. Sokksl mélyrehatóbban foglalkozott a munkásbiztosltás kérdésével a munkaügyi hivatalnak 1917. április havában megtartott szakértekozlete, amelyen a munkások, munkáltatók, az igazságügyi minisztérium és a munkaügyi hivatal képviselói vettek részt. A munkások képviselői a biztosításnak teljes átszervezését követelték és indokolták ezt azzal, hogy a munkások a biztosításban sokkal inkább vannak érdekelve, mint a vállalkozók, mert a helytelen szervezet miatt nemcsak anyagilag, hanem testileg is szenvednek, míg a munkáltatóknak csak pénzbeli érdekei (űződnek az ügyhöz A munkásbiztositás nyugateurópai rendszerével szemben arra az állás pontra helyezkedtek, hogy Oroszország a maga életei sokkal demokratikusabb szempontok szerint akarja kiépíteni, mint a régi Nyugateurópa. Ezzel szemben a munkáltatók képviselői azzal érveltek, hogy a munkások követeléscinek teljesítése esetében a hazai ipar súlyosan szenvedne. A kérdéseknek további kidolgozását az időközben megalakult munkaügyi minisztérium szociálbiztosííási osztálya vette át- A munkaügyi miniszter Oroszország valamennyi munkásahoz intézett felhívásában nagyszabású szociális biztosítást helyezett kilátásba, amely nemcsak a már meglévő betegségi és balesetbiztosítási törvénynek kiépítésére terjed ki, hanem az aggkori, rokkantsági és munkanélküliségi biztosítást is törvénybe akarja iktatni- Hogy ebből a programmból mi valósult meg, azt a rendelkezésünkre álló adatok hézagossága miatt ellenőrizni nem tudjuk A munkaügyi minisztériumnak a betegségi- és balesetbiztosításra vonatkozó javaslata törvényerőre emelkedett. A törvény értelmében a biztosítás kiterjesztetett Az 1912. évi törvény értelmében csak azok az ipari vállalatok, bánya- és kohóművek, vasutak- belhajőzási vállalatok estek biztosítás alá, amelyekben legalább 20 munkás van foglalkoztatva és amelyekben elemi erővel hajtott gépek és kazánok vannak, vagy amelyek állati erőt foglalkoztatnak. Amennyiben azonban a megjelölt válla latok gépüzemre berendezve nincsenek, az esetben csak akkor esnek biztosítás alá, ha legalább 30 munkást foglalkoztatnak. Ezzel szemben az új törvény kiterjed mindazon kisüzemekre és kézmflvesiparokra. úgyszintén építkezési vállalkozásokra, amelyekben legalább 5 munkás van foglalkoztatva. Az illetékes biztosítási hivatal jogosítva van, hogy a biztosítás további kiterjesztése végett az alkalmazott munkások számát alacsonvabban határozza meg. A biztosítás az újabb törvény értelmében kiterjed az egész orosz birodalomra, beleértve Szibériát (csekély kivételektől eltekintve* és Középázsiát is. Az üzemi betegségi biztosítási pénztárak rendszerét átmenetileg megtartották, azonban azt teljesen a biztosított munkások önkormányzatai-J alapították, úgy hogy a vállalkozók a pénztárak alapításából és igazgatása ból ki vannak zárva és nem vehetnek részt azok közgyűlésein sem. Még az oly kérdések Is, amelyek az egyes üzemek munkásainak érdekeit meghaladják, pl. több pénztárnak összefoglalása, közös helyi pénztárak ataiotása, valamely üzemnek felvétele egy már létező pénztárba csupán a munkások közreműködésével rendeztetnek. A régi törvény értelmében a vállalati pénztár az ingyenes orvo* segélyt a vállalkozó számlájára és annak beleegyezésével nyuitotu Az ifi törvény értelmében a pénztárak az orvosi segélyt a munkáltató hozza járulása nélkül is. annak számlájára vehetik igénybe, de a törvény áJtaláno*