Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

rendalktiétsrasfc liflrtáül közölt Amennyiben u orvost segélyt teljesen a pénztárak nyújtják, a vállalkozó tartozik a munkabérnek 2*>-át befizetni, •melynek összege azonban lt rubelen alul nem lehet. A gyógykezeltetés 4 hónapról 6 hónapi tartamra emeltetett fel. A baleseti sérültek gyógykezelésének költségei az elsó 13 héten belül is a balesetbiztosítást terhelik A vállalkozó ugyanoly arányban tartozik járulékot fizetni, mint a munkások. A munkáltató tartozik azonban a járulékok télies Összegét llielnl azon munkások után* akiknek bére az illetékes biztosítási hivatal által megállapított napibéren alul van. A pénztári tag az üzemből való kilépést tatlén agy télies hónapig gyakorolhatta a pénztári tagságából folyó jogalt, amennyiben időközben más pénztár tagjává nem vált. A nőtlen pénztári tagok éppúgy részesülnek pénzbeli segélyben, mint a nősek. A balesetbiztosításnak személyi és területi kiterjesztése a betegségi biztosításéival egyezik. A balesetkártalanitás céliából a munkáltatók állal alapított szövetkezetek meghatározott körzetben lévő összes vállalatokat foglalnak egybe. Kétségtelen, hogy a szövetkezetek demokratizálása is megtörtént még a forradalom első Korszakában, de hogy az mily terjedelmű volt, azt adatok híjján megállapítani nem tudjuk. A kezdetleges orosz munkásbiztositást — mint látjuk — már az első forradalom nemcsak lényegesen átreformálta, de teljesen a munkásokönkormányzatára bizta. Az Orosz Tanácsköztársaság bizonyára a proletárérdekeknek mindenben megfelelően teljesen kiépítette a munkásbiztosítási intézményt is s hisszük, hogy erről legközelebb már hiteles értesütéseink lesznek. A nyugateurópai munkásbiztosítás a kapitalisztikus termelési mód rendszeréhez idomult. Lehetőségei és anyagi eszközei sokkal csekélyebbek voltak* semhogy feladatukat becsületesen be tudták volna tölteni. A munkásbiztosítási intézmények a munkások önsegélyének elvére voltak alapítva, tehát oly elvre, amely magánjogi színezetét sehol sem vesztette el. Amint azonban a munkaerő az állam legfőbb javává válik, az állam kötelességévé lesz a munkaerő épségben tartásáról is gondoskodni. A régebben, önmagukra hagyott intézmények, amelyek annakelőtte is állami feladatot töltöttek be, e feladatukat más szervezetben fogják teljesíteni. Ha mindenki dolgozó ember és az összes dolgozókra kiterjed a biztositások mindegyik ága, az intézmény elveszti biztosítási jellegét, az etöbb szűk körre szorított népbiztosításból állami közegészségügyi intézmény lesz. Az Orosz Tanácsköztársaság bizonyára ledöntötte azokat a korlátokat is, amelyek lehetetlenné tették, hogy a dolgozók egészségügye becsületesmódon elláttassék. A szociálpolitikai jelszavai, hangoztatásáról ugyan mit sem hallunk, da az új gazdasági rendben az feleslegessé is vált, mert a dolgozó emberek egészségelés testi épségének védelme a proletárállamnak szükségszerű velejárója. Megbízás. A munkaügyi és népjóléti népbiztosság megbízta Kis Adolfot, a Budapesti Kerületi Munkásbiztosftó Pénztár igazgatófát, hogy az összes munkásbiztosítási intézmények felett,, ideértve az Országos Gazdasági Munkáspénztárt és a bányatársládikat is, a népbiztosság nevében a felügyeletet, ellenérzést és irányítást gyakorolja s a munkásbiztosítás további fejlesztésére Irányúié javaslatokat előterjessze. Megbízása a felügyelet tekintetében kiterjed az Állami Munkásbiztosítási Hivatalra és a budapesti munkásbiztosítási választott btrésigra Is. E megbízás alapfán önállóan intézkedik azzal a megszorítással, hogy mmásioliban az ügyekben, amelyek á munkások önkormányzatának hatáskörébe tartoznak, az önkormányzati szervek határozatait figyelembe venni tartozik. Megbízásának tsljesítése érdekében a munkaügyi és népjóléti népbiztosság mun-