Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

IJ4 MunkáátiQYi >7. egyaránt. Maga • határosat az iskolai gyámok feladatkorét a következőkben jelöl, meg: Aa takolai gyámok feladata lenne, hogy a gyanú* gyermekeket, akár a túliét vtMélyenek kitett gyermekeket figyelemmel kitérik s kel!6 neve. löt készültséggel és tapintattal elkövetnek mindent, hogy helyzetükben váltóiét aliion be t ha ez nem sikerül, avagy a biztos elzüllés veszélyét látták, úgy jelentést tesznek az iskolai gyermekvédelmi szervnek, mely megfelelő elhelyezésükről, az állami és társadalmi gyermekvédelem intézményeiben gondoskodik, t munkában a Népjóléti Központ és a Munkások Qvermekbarát-Egyesülete támogatását is igénybevoszi. Az Iskolai gyámok működésének rendszeresnek kell lenni, a tantestületi értekezleteken működésükről jelentést tesznek. Az ilyen konferenciák Idővel hű képet adnak az Iskola környékének szociográfiájáról, megismerjük a fejlődő jövő társadalom pszlhéjének kialakulását, annak romlaszló és fejlesztő tényezőit. A központi gyermekvédő szerv az állandó szakszerű utasítások mellett ellenörzöleg támogatná a szükséghez képest a helyszínen is, az iskolában is* a gyermekgyfmok működését. A gyámok a züllés veszélyének kitett gyermekekről törzskönyvet és környezettanulmányokat készítenének. Meg látogatnák, ahol kívánatosnak látszik, a gyermekeket a lakásokban, kÖzbenlárnának a gyermekek gyógykezeltetése, szükség esetén kórházba jutása érdekében. A gyámok a szülőkkel való érintkezés következtében a szülök nevelésének és tanításának is értékes tényezői lehetnek. Azt a gondolatot, hogy az iskola legyen a gyermekvédelem egyik centrális szerve, nemcsak helyesnek, de egészen természetesnek látjuk- Az iskolán kívüli tényezők a tudás és erkölcsiség helyes megalapozásához — különösen a proletár gyermekek világában — kevés pozitívummal járulnak hozzá, mkj a jó iskola hivatásánái fogva tényleg pozitív irányban tudja vezetni a gyermek fejlődő egyéniségét. Az iskolai gyermekvédelem az iskola munkáját további pozitív tartalommal töltheti meg, tehát az iskola munkáját előnyösen befolyásolja. Az iskolai gyermekvédelmi szervezetnek, ha úgy a résztvevők, mint a megalkotók komolyan fogják venni és mint elsőrendű tényezőt méltatják folytonos figyelemre, meglesz az az óriási előnye, hogy az iskolába járó gyermekek fokozottabb egyéni elbánás alá kerülnek, a lelkiismeretes gondoskodás számtalan bajt fog felfedezni még a csiráiéban- Ha azután a hatóság és a társadalom a szükséges segítőeszközöket az iskolai gyámok rendelkezésére bocsájtja, azt a félprevenciót, ami iskola útján egyáltalán lehetséges, sok sikerrel keresztülvihetik. Ámde nem haszontalan a gyámi szervezet nyomozó, vizsgálódó tevékenysége azokon a pontokon sem, ahol a feladat meghaladja az iskolai gyám telje sítóképességét, vagy az egész szervezet teljesítőképességét is. A központi szervezet célját épen abban látjuk, hogy a felmerülő nehézségeket, az egyes iskolákon belül meg nem oldható egyes eseteket és tömegjeienségeket figyelemmel kisérje, földolgozza, az illetékes hatóságokkal tudassa, a megoldási lehetőségek tekintetében javaslatokat tegyen. Melyek most már a föltételei az iskolai gyámi szervezet eredményes működésének ? Az adott mindenkori viszonyok között elérhető maximális eredmények legfőbb biztosítéka magukban az iskolai gyámok egyéniségében, lelkesedésében, kitartásában rejlik. A. vizsgálódás és segítés ezerféle lehetőségeit, változatait senki részükre előírni nem tudja, a helyes intuíció és a helyén lévő szív csodákat mívelhet ott, ahol a nemtörődés, a fásultság vagy a gyakorlati érzék hiánya közömbösen halad el az esetek mellett, igen fontos ezért az iskolai gyámok helyes megválogatása, főként pedig működésüknek rendszeres ellenőrzése. Speciális ismereteik öregbítése céljából nem elegendő a most folyamatban levő ~ különben Igen jó színvonalon unott és nagy érdeklődéssel kisért tanfolyam, szükséges a továbbképző tanfolyamok állandósítása és megfelelő irodalomnak a tantestületek