Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

MunkA$ú(n>i S*mi* rendelkezésre bocsájtása. E sorok írója a gyámi tanfolyamon megtartón előadásában arra kérte hallgatóit, azok tetszésétől kísérve, hogy ail a kasztszellemet, amely a tanítóságot egy képzelt magasságba emellé a proletárszülók fólé - tiporják Ö83ze; a tanítóság érezze magát épen oly proletárnak, mint a tanítványaik szülői, érintkezzenek velük bensőségesen és nem fölényesen; a tudás és szeretet csak emelheti a tanítói állás méltóságát, főképen pedig a tanítói munka sikerét. A tanító maga személye sen vegyen részt a proletárszülők gyermekvédelmi mozgalmaiban. Az iskolai gyám a maga munkájában két tényezőre támaszkodna tik egyike ezeknek a gyermekvédelemre megszervezett társadalom, a másik azoknak a pozitív segélyforrásoknak, tehát javaknak, intézményeknek, sfb. összessége, amelyek részben máris a rendelkezésre bocsájthatók, részben pedig fokozatosan előteremthetők. A társadalom gyermekvédelmi szervezete alatt nem értjük azokat a jótékonysági egyesületeket, amelyekben a polgári osztályokhoz tartozó „jószívű" urak és hölgyek ragasztgatnak apró flastromokat a társadalom legfájdalmasabb sebeire. A védelemre szoruló proletárgyermekek szülőinek a kölcsönös segítség eszméjén felépülő szervezetei azok, amt'yek egyedül jogosult és egészséges alakulatok, mert az a céljuk és rendeltetésük, hogv a Kapitalizmus által megrongált családi szervezetet a gyermek megvédelme2esére a szervezkedés-nyujtotta előnyök segítségével alátámasszák. Ez a gondolat hívta életbe nem egészen két éve a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületét, amely rövid fennállása óta 40 helyicsoportjában több, mint 13.000 családot gyűjtött össze. Nem célunk, hogy e helyütt egyesületünket ismertessük, azt kívánjuk fölemlíteni csupán, hogy a tanács határozata maga a legnagyobb mértékben igénybevenni kívánja egyesületünk közreműködését, amiképen mi a magunk részéről megfelelő formában készséggel állunk az iskolák mellé. Az együttműködés szervezeti formája többé-kevésbé meg van adva abban a kísérleti alakulatban, amelyet ugyancsak a fővárossal kapcsolatban közösen megteremtettünk, nevezetesen az iskolaügyi bizottságokban. Ilyen bizottság minden kerületben megalakult, előadója az iskolaügyi előadó, fővárosi tanító, a bizottság autonóm testület, amelybe az egyesületünk jelentkező tagjai lépnek be és egyelőre a be nem írt tankötelesek beiskolázási munkáit intézik. Ezek az iskoiaügyi bizottságok életképeseknek bizonyultak és így a továbbfejlesztésük szóba kerülhet. Nem itt vetődik föl először az az eszme, hogy a haszontalan burzsoá iskolaszékek helyébe az iskolai gyermekvédelem intézésére és ellenőrzésére a proletárság megbízottai kerüljenek, akik kevesebb nagyképűséggel, de annál több szeretettet intéznék az említett ügyeket. A tanítók tegyenek benn a gyermekvédelmi munkásszervezetben, viszont a gyermekvédelmi szervezet bizalmi emberei legyenek benn az iskolában. E szervezettel meg oldhatjuk a patronage kérdését, a fölruházási és nyaraltatási akciókat, a gyermekmunka ellenőrzést, a gyermekrendészet dolgát, stb. Az iskolai gyámok működése alapjául szolgáló segédeszközök közút maga a határozat igen sokat felsorol. Egynémelyikük olya*, hogy azonnal igénybevehetők, a másikuk pedig előbb megteremtendő és egyelőre elme leti jelentőségűek. Mellőzhetetlen, hogy az iskolában az iskolaorvosok rendszeres működésüket haladéktalanul megkezdjék és tapasztalaikról egyéni törzslapokat vezessenek, a rászoruló gyermekekre vonatkozólag az iskolai gyámokat kioktassák vagy a szülőket közvetlenül informáljak s szükség esetén a gyermeket kezelésre utasítsák, illetve az utasítások betartását ellenőriznék. Mellőzhetetlen, hogy élelmiszer álljon a gyámok rendelkezisére. Bizonyos ruha- éa cipőkészletek íenntartandók volnának • Néptöléh Központ-ban kivételes iskolai gyámi utalványozásokra, titagetlenül az általános fölruházási akcióktól. A rendszeres étkeztetés sürgésen átveendő a város kezelésébe. Ingyen tankönyv és írószer kellő mennyiségben álljon