Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - A munkásbiztosítás a proletárdiktatúra idején

Munkásága Szemit ideinek meg, át csakhamar a munkásbittositás további fejlesztésére is »or kerül . JIF9Hr ••-«. »^%'; A kommunista államban mielőbb el kell futnunk odáig, hogy betegség és baltáét esetén mindenki teljes keresetét kapja kártérítésül, és hogy a biitosítát körébe az egész dolgozó társadalom bevonassák Minthogy pedig az dl társadalomban mindenkinek dolgoznia kell, tehát mindenki biztosítva Itta arra az esetre, ha betegség, baletet. rokkanttág vagy aggkor miatt ktrttetképtelenné válik. Ezáltal a munkásbiztositás eddiqi bürokratikus formái megszűnnek s minden bejelentési s később járulékii/etési kötelezettség, stb. feleslegessé válik Az elérendő cél az, hogy a kommunista társadalom minden tagja a munkásbiztositási bürokrácia nélkül is részesüliön orvosi kezelésben, gyógyszerekben, szükséges ápolásban stb, Ehhez nem szükséges a kötelező biztosítás mai formája, elég, ka l<i mondatik a dolgozóknak erre való joga. Természetes, hogy a Proletárdiktatúra idején, különösen a mai terinclésl viszonyok között, egy lépéssel idáig eljutni nem lehet, hanem a munkasbiztositásnak gyors tempóban következő' fejlesztése vezet majd .1 végcélhoz. A Kormányzótanács eddigi munkásbiztosítási rendelkezései több tekintetben hiányosak. Így a földmívesek biztosítását, a bányaiárspénztárak ugvét külön rendeleteknek tartotta fenn. Nem terjesztette ki a biztosítási kötelezettséget a háziipari munkásokra, az óradíjas tanítókra, a házban dolgozó varrónőkre, a házfelügyelőkre, mosónőkre, stb. E hiányok már a közeli napokban pótoltatnak. Legközelebb megjelennek ugyanis az ezekre vonatkozó rendeletek. A földmunkások mindenben azonos elbánásban részesülnek, mint az ipari munkások,.' amivel ismét előbbre leszünk a nyugati államok hasonló rendelkezéseinél, ahol tudvalevőleg a földmunkások csak másodrendű biztosítási kedvezményeket kapnak. Az e téren fennálló nehézségeket a Tanácsköztársaság szervezete, szigorú rendje és az intéző bizottságok lelkiismeretes kötelességtudása segélyével könnyű legyőzni. Azokat az aggályokat, hogy készpénzben fizetett béren kívül a földmunkások nagy része természetbeni ellátásban (konvenció stb.) is részesül, betegség esetén tehát jobb helyzetbe jut. mint a dolgozó, azáltal oszlatjuk el, hogy ezek részére csak a készpénzbeni bérveszteségnek megfelelő kártérítést nyújt a biztosítás. A bányatárspénztárak ügyének rendezése akként történik, hogy külön választatnak a bányamunkások betegségi- balesetbiztosítási- s nyugdíjintézményei. Mindazok a társpénztárak, amelyek kevés taglétszámuknál, fogva életképtelenek, vagy feloszlattatnak, vagy a szomszédos társpénztáfhoz csatoltatnak. A nagyobb társpénztárak az O. P. hatáskörébe vonatnak be s mint annak a helyi szervei folytatják működésüket. A munkásbiztositás egysége ezáltal az egész vonalon helyre lesz állítva A társpénztárak is ugyanoly szolgáltatást kötelesek nyújtani, mint az 0. P. és igazgatásuk is kizárólag munkások által történik. A bányatárspénztárak feletti felÜgyeletet az eddigi bányahatóságok helyett a munkaügyi népbiztosság fogja gyakorolni s jogsérelem esetén bányamunkás-ülnökökből alakuló választott bíróságok ítélnek. A bányamunkások baleseti biztosítását visszamenőleg 1919, évi január hó l-jétől kezdve az 0. P. intézi, a többi Ipari munkásokéval teljesen azonos alapon. A nyugdíj* fnyugbér) alapok központosiitatnak s az általános aggkor! és rokkantbizlosllás rendezéséig a