Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

béremelésekel harcoltak ki. hanem átokban ai üzemekben, amelyek a szakszervezetek hatása alatt állottak, a munkáltatóknak Önkényét Is meg. szüntették. A munkásság kiküldötte szerveletének, mint egyenlő uerződő félnek elismertetését és eredményeiket kollektív munkaszerződésekben erősítették meg. A munkaiogot átalakították, hogy a vállalkozók egyoldali) uri lógatnak helyébe paritásos jog lép|en és a törvényhozásra fokozódó befolyást gyakoroltak. 2. A politikai forradalom előestéién a szakszervezetek a vállalkozókat már lényeges munkáskövetelések teljesítésére kénybzerilették és a munkaközösségnek megteremtése által a gazdasági demokrácia dt|ára ha|tolták azokat, ügy, hogy a gazdasági élet és a szociálpolitika összes kérdései a munkások és vállalkozók egyenjogú képviseletei által legyenek megoldandók. A szakszervezetek eredményei értékes eredmények, de a munkásság jogos követeléseit és azzal egyszersmind a szakszervezetek feladatalt csak részben érték el. A szakszervezeteknek küzdelmét tehát tovább kell folytatni 3. A forradalom a munkásosztály politikai Malmát megerősítette és ezáltal a népgazdaság kialakulására való befolyását fokozta. A háború által tönkretett gazdasági élet újjáépítése a közős gazdaság Irányában fog haladni, a magángazdasági élet folytonos csökkenésével. Ezen átalakulásoknak tervszerűen kell megtörténniük és a szakszervezeteknek azokat elő kell mozdttaniok. 4. A szakszervezetek a szocializmusban a kapitalísztlkus gazdálkodással szemben a magasabbíokú gazdasági szervezetet ismerik fel. Az üzemi demokrácia ós az egyéni munkaszerződéseknek kollektív szerződésekké való átalakítása a szocializálás fontos előmunkálatait képezik. A szakszervezetek további működése ezen a téren elengedhetetlen. 5. A gazdasági élet szocializálása esetében is a szakszervezetek képviselik a munkavállalók érdekeit az üzemi vezetőséggel, a községgel és az állammal szemben. Ennélfogva azok a szocializmus korszakában is nélkülözhetetlenek. A szakszervezetek követelik a munkaképtelenek, a csökkent munkaképességűek és a saját hibájukon kívül munkanélkú'iekrőf való gondoskodást. Oly mértékben, amiként az állami gondoskodás meg fog történni, a szakszervezetek segélyezése is megszüntethető 6. Az üzemvezetőségek és a munkavállalók közötti érdekellentétek a szocializált üzemekben sem lesznek majd teljesen kiküszöbölhetők, habár a szociális munkajog és a munkavállalóknak demokratikus közreműködése folytán a munkabeszüntetések csökkenthetők lesznek és habár a szociális termelés érdekében a döntő bírósági eljárással a lehetőség szerint eikerülhetőkké kell, hogy legyenek, a munkások nem mondhatnak le sztrájk jogukról. 7- A munkások közreműködési jogát a termelés, irányításában biztosítani kell és pedig az egyes üzemeken kezdve a központ: gazdasági szervezet legmagasabb fokáig. Az üzemeken belül munkásképviseletek alakítandók (üzemi tanácsok), amelyek a szakszervezetekkel egyetértésben és azok hatalmára támaszkodva, az üzemi vezetőséggel egyetértésben meg honosítja az üzemi demokráciát. Az üzemi demokrácia alapja a törvénye* joghatállyal bíró kollektív munkaszerződés. Az üzemi tanácsok feladatai, kötelességei és jogai a törvény alapján a kollektív szerződésekben fekte tendők le. 8. Ezen irányelvekben foglalt követeléseknek végrehajtása a szak szervezetek központi szervezeteinek feladata. A -szakszervezetek szövet ségében-. amely a munkások együttes képviselete, egyesitendók az össze* feladatok. A német szakszervezeti szövetséghez tartozó szakszervezeteknek minden munkás és munkásnő tagja lehet. Politikai vagy vallási meggyőződés nem akadálya a belépésnek