Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

240 MuHkásűgft Snmlt roU0*646 snunkafeffeslrmény. A tanácsok országos gyűlésén Varga Janó népbiztos a mvnkateitesírtnény problémáját tárgyalta és megállapította, hogy t tekintetben Már a legmélyebb sQlyedési fokon tol vagyunk, mert feltehető, hogy a Népfasdasági Tanács működése és egyes arra való hivatott szakemberek agffadota a térsn kedvező változást fog előidézni Hogy ez mennyire megfelel a tényeknek, hogy agyas rátermett termclőblzlosok ügybuzgalma, szakértelme és erélye milyen eredményeket tud produkálni, annak megvilágítására a következő hivatalos forrásból eredő adatok szolgálhatnak. Egy szakember vezetése alatt álló kassagyárban, selyemgyárban és óragyárban a teljesen lezüllesztett terme lést viszonyok a legrövidebb Idó alatt annyira rendbe jöttek, hogy a Közellátási Népbtetoseágnak 11*000 kassát és 5250 órát, a Ruházati Hivatalnak pedig 140.000 méter serytnet szállítottak le. Ezenfelül pedig a kaszagyárban (két nyolc órás szakban dolgozván) as előbbi termeléssel szemben a produkciót 60°/«-al fokoiták. mind ett pedig a legnehezebb politikai és technikai viszonyok között. A termelés hasonló fokozását jelentik az Alfa-Seperator gépgyárból is, ahol a i munkateljesítmény ax év akiiéhez képest szintén 60%-aI emelkedett. Ezek az esetek annál Inkább méltánylandók, minthogy az illető termelöbíztosok még nem támaszkodhattak azokra az intézményes reformokra, amelyeket a Tanácskormány a munkateljesítmény növelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében keresztül szándékozik vinni és amelyek minden valószínűség szerint az általános javulást vonfák maguk után. A munkásvédelem a pártprogrammban. A szocialista-kommunista munkások magyarországi pártja 1919. június 12—13 ik napján meg tartott gyűlésén Kun Béla terjesztette elő a pártprogrammtervezetet, amelynek munkásvédelmi része a következő: Nyolcórai munkaidd, a termelőerők fejlődésének, a termelékenységnek növekedésével a munkaidő fokozatos csökkentése. Heti negyvenkétórás meg nem szakított pihenő, a gyermekmunka megtiltása, az éjjeli munkának és minden egészségtelen munkának teljes kiküszöbölése női és ifjúmunkások részére. A munkásnők terhességük utolsó nyolc hetében és a szülés után további nyolc héten nem dolgozhatnak, de bérüket megkapják. Ugyancsak megilleti őket szülési segély és ápolás. A szoptatok azonkivül külön védelemben részesitendők. Túlórázások csak a legkivételesebb esetekben, a szakszervezetekkel történt megállapodás alapján és csupán az átmeneti időben engedhetők meg. Betegség és baleset' esetén, valamint a munkában megrokkant munkások eltartásáról az állam gondoskodik. A tárgyalás folyamán Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos a következőket mondotta: A programmnak a munkásvédelemre vonatkozó részében a mi szocialista államunk feladata gyanánt a rokkant munkások eltartása mellett meg kell említeni az elaggott munkások és az eltartó nélkül maradt gyermekek eltartásának társadalmi kötelességét is. A pártkongresszus az indítványozott módosításhoz hozzájárult. A magyar munkásságnak tehát új munkásvédelmi programmja van, amely abban külömbözik minden előbbi programmtól, hogy mögötte oly erő áll, amely annak megvalósítását nemcsak kitűzte, hanem annak végrehajtásiba már bele is kezdett. A programm egyes követelései nincsenek részletezve és körülírva, de nyilvánvaló, hogy ez szükségtelen is, mert a magyar proletárság nem megalkuvó módon, kompromisszumok útján kívánja a programmot a maga teljes egészében, sőt azon túlmenŐIeg is megvalósítani. A kapitalizmusból a kollektív termelésbe való átmenetel idejére állapította meg a kongresszus programmját és így annak egyes követelései nem igen külömböznek az egyes munkáspártok maximális munkásvédelmi programmjaitól. A magyarországi tanácsköztársaság a nemzetközi proletárság munkásvédelminek kiépítésében valóban a tett propagandájával jár elől. Azt jelenti ez, hogy a termelési szervezet integráns részévé vált a munkásvédelem. A munkásoknak nemcsak bérhez van joguk, hanem igényük van