Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

2Jf MunkJlíüMt Szemle MUNKÁSVÉDELEM. - MUNKAVISZONY. A német szakszervezetek lövője. A németbiiodálmi szakszervezetek vezetőségeinek képviselői 1919 évi április hó 25 én t* rímben tanácskozást tartották A napirend legfontosabb pontiénak, a szakszervezetek jövő irányáról szóló haiározathozásnak, előadója Leipart volt, akit a februári konferencián küldöttek ki e megbuatással. Szerinte s szocializmus magasabb gazdasági alakulatot jelent és a szakszervezetek készek, hogy a szocializálásra vonatkozó intézkedéseket támogassák. Az üzemi demokrácia és az egyéni munkaszerződések átalakítása kollektív szerződésekké, a szocializálás fontos előmunkálatait képezik. Előadó élesen kikelt a Vorwárts ellen, amely ismételten követelte, hogy a sztrájkok a jövőben lehetetlenné tétessenek. A munkások köiremflködéti jogát a közös termelésszervezetében meg kell valósítani. Az üzemekben a munkások képviselete: az üzemi tanács, amely az üzemi demokráciát a szakszervezetekkel egyetértésben hozza létre; a községi körzetekben és a gazdasági területeken pedig munkástanácsok alakíttassanak, amelyeknek szakmai tagozatuk van és amelyek a szakszervezeti kartellek szociális és községpolitikai feladatainak is teherviselői; a nagyobb területekre, valamint az egész birodalomra való kiterjedéssel pedig kamarák létesítendők. A szakszervezetek nem lehetnek a termelésügy vezetőségei. A szakszervezetek feladata a munkáspolitika. Szakszervezetek állapítsák meg a munkásképviselők részére követendő alapvető és gyakorlati irányelveket. A szakszervezetek gondoskodnak a jövőben is, hogy a gazdasági és termelési kérdések minél szélesebb körökben tárgyaltassanak, gondoskodik a munkásság technikai és üzemi közigazgatásának fejlesztéséről, hogy ezáltal megteremtse azokat az erőket, amelyek- a szocialista termelés részére szükségesek. Az üzemi tanácsok részére részletes tervezet adott elő, amelynek értelmében azok hatáskörrel birnak a munkások felfogadásánál, továbbá az esetben, ha munkahiány miatt a munkaidő megrövidíthető, úgyszintén a túlmunka, az éjjeli és a vasárnapi munka kérdéseiben. Az üzemi tanács egyébként is joggal bir arra, hogy minden, a munkaviszonyból származó kérdésben beleszólást gyakoroljon. Heinke, a balesetbiztosítás intézményének kiépítéséről tartott előadást, amelyben kiterjeszkedett a balesetelhárítás és a betegség megelőzés kérdéseire, az üzemekben és építkezéseknél fokozandó munkásellenőrzésekre. Előadó követelte az ipari rendtartásnak a munkafelügyeletrc vonatkozó megváltoztatását, úgyszintén, hogy a biztosítási törvény értelmében a biztosítási szakszövetkezeteknél munkásellenőrök alkalmaztassanak. A súlyos ipari megbetegedések balesetnek ismertessenek el és kártalaníttassanak. Mind e reformok szükségtörvény által hajtassanak végre. Az előadáshoz megindult vita kapcsán követelték a munkajognak és a biztosítási törvénynek reformját. Halaszthatatlannak mondották ki azt, hogy a felügyeleti szolgálatba munkásellenőrök vonassanak be és az ellenőrző hivatalnokok részére szigorított szolgálati utasítások adassanak ki. A legközelebbi szakszervezeti kongresszus e kérdéssel behatóbban fog foglalkozniAzután a Konferencia a következő határozati javaslatot fogadta el a szakszervezetek jövőbeni irányairól: 1. A szakszervezetek a kapitalisztikus árútermelés időszakában a munkásságot osztályharcra nevelték. A munkások nagy tömegeit erős szervezetekben egyesítették a vállalkozók ellen, bérharcokban iskoláztatták azokat és gazdasági nevelétük által felismertették azokkal helyzetüket és megértették velük a gazdasági összefüggéseket. A szakszervezetek évtizedes szisztematikus küzdelmeikkel nemcsak munkaidőmegrövidítéseket és