Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - A munkásbiztosítás a proletárdiktatúra idején

117 A munkásbiztositás egysége, centralizáció, decentralizáció a más formai kérdések voltak a jelszavak s évekig tartott, míg ezek fölött a tudományos mérkőzések elcsendesültek, hogy újabb vitáknak adjanak helyet. Ezúttal a tárgy az volt, hogy a biztosítás szolgáltatásai a tényleges keresetnek mily határáig terjedjen s hogy csak bérmunkások vagy önállóak is felvétessenek-e a biztosítás körébe. Míg a tudósok és biztositástechnikusok ilyen elméleti vitatkozásokat folytattak az érdekelt munkásság egyre panaszkodott a biztosítási szolgáltatások elégtelensége miatt"; zúgolódott a munkásbiztosítás bürokratikus berendezései miatt, és türelmetlenül várta a kormányprogrammokban folyton igért javulást. A munkásbiztositás első törvényjavaslatait a szocialista munkásság kétkedéssel és ellenszenvvel fogadta, sőt a német birodalmi gyűlésen a szocialista frakció azok elfogadása ellen szavazott. **) Később azonban a munkásság mindinkább megbarátkozott ezekkel Az intézményekkel, igyekezett azokat kezébe venni s fejleszteni, abból a felfogásból indulva ki, hogy az osztályharcot csak erősítheti, ha a munkások betegség vagy rokkantság esetén nincsenek teljesen magukra hagyatva, hanem támogatást nyernek a biztosítási intézményektől. Ezt fejezi ki Grillenberger-nek 1888. december 6-án a német birodalmi gyűlésen tett nyilatkozata: »Mi azt az álláspontot foglaljuk el és ezt állandóan kifejezetten is hangsúlyozzuk, hogy a jó munkásvédelmi törvényhozás és a jó szociális törvények a munkásokon segíthetnek és hogy mindig dolgoznunk kell azon, hogy jó törvényeket készítsünk, mert ezáltal a munkások harckészségét emeljük. « Az erfurti programm magyarázatában és ennek a gondolatnak adnak kifejezést Karl Kautsky és Bruno Schoenlank, mondván: >A munkásosztályt gazdaságilag erősíteni, jó szociális törvények által magasabb fokra emelni és a nyomorúságba sülyedéstől megmenteni kell, hogy így testileg és szellemileg ellenállóképes legyen- Egyfelől tehát küzdenünk kell a politikai szabadságért, másfelől a munkásvédelemért! Minden törekvés azonban, amely a munkásbiztositás megfelelő kifejlesztésére irányult, szemben találta magát a munkáltatók és ezek érdekeit A szocialistáknak ezt az állásfoglalását mindig súlyos vadként szokták emlegetni. Olyba tűntettek fel az esetet, mintha a szocialista part azért szavazott volna a javaslatok ellen. mert azok a munkások helyzetét megjavítják s az így kielégített munkások a pártot cserbenhagynák. A valóftág az, hogy a javaslatok tárgyalásakor • munkások érdekében lett összes indítványaikat elvetet ték s így azokat nem tartották megfelelőknek. Kitűnik ez^Djetz szociáldemokratái képviselőnek * betegsegélyezési törvény 1883. évben történt tárgyalása alkalmával a szociáldemokrata párt megbízásából tett következő nyilatkozatából: »A munkások betegségi biztosításáról szóló törvény sen. egészében, sem részleteiben nem felel meg azoknak a követelményeknek. amelyeket a munkások ily törvénnyel szemben támasztanak, Sok tekintetben ez a törvény a jelenlegi helyzet rosszabodását jelenti, A törvény azáltal, hogy határát a bérmunkátokra korlátozzák, osztály- és kivételes törvény jellegét viseli magán, különösen azért, mert a birodalmi kormány kényszere folytán abból a mezőgazdasági munkásokat kizárták, akiknek az ipari munkásokkal való egyenlősítését az igaz ságosság egyszerű törvénye kívánja. Továbbá azáltal, hogy a vállalati pénztárakat meghagyjá'. amelyek természetüknél fogva a kapitalisták kezében az elnyomás egyik eszközéül szolgálnak; hogy • munkásoknak fennálló szabad pénztárait bizonytalan helyzetbe hozzák; hogy • tagoknak a pénztár vagyona feletti rendelkezési jogát korlátozzák. végül a törvénynek rendőri, bürokratikus általános jellege folytán, amelyek megjavítását számos, a szerveztre vonatkozó Indítványaikkal hasztalanul kiséreltük meg: mindezek léhetetlenné teszik számunkra, hogy a munkásoknak betetteségi biztosítására vonatkozó törvényben a munkásosztályra üdvös rendszabályokat vagy egy komoly korszaknak megnyitását tekinthessük. Ezért a törvény mellet t és ellene szóló érveknek megfelelő mér legelése után az elleen fogunk szavazni. Munkásügyi Szemle