Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

137 Hódy Gyula t. képviselőtársam megjegyzésére csak annyit akarok válaszolni, hogy köszönettel tudomásul veszem azt, amit ő szives volt előadni és hozzáteszem, hogy a magam részéről is iparkodom lehetőleg mentesíteni az iparfelügyelőket minden nem föltétlenül szükséges munka alól. Még egy megjegyzésére akarok reflektálni Bródy t. képviselő úrnak. A képviselő úr azt mondja, hogy ő nem a forma embere és nem kívánja a köztisztviselőknek a munkásbiztosításba való bevonását, ha módot találok arra, hogy a köztisztviselőknek más módon biztosítsam ugyanazt, ami nyújtatnék nekik, ha ők az országos munkásbiztosítás kebelébe lépnének. Erre azt jegyzem meg, hogy a t. képviselő úr is tudja, hogy ez kívül áll a kereskedelemügyi minister hatáskörén, (ügy van ! jobbfelől.) A második szakaszt az említett módosítványokkal elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 2. §-nál a vita során Bródy Ernő képviselő úr adott be módosítást, melyet az imént felolvasott. Gondolom, nem méltóztatik kívánni, hogy az újból felolvastassék. (Felkiáltások: Nem!) A házszabályok értelmében először a bizottság szövegére, fogom feltenni a kérdést, azután pedig a Bródy képviselő úr indítványa szerint módosuló szövegre. Ehhez képest kérdem elsősorban, méltóztatik-e a 2. §-t a bizottság által megállapított szövegben elfogadni: igen vagy nem ? (Nem!) A Ház tehát mellőzi a 2. szakasznak bizottsági szövegét. Kérdem most, méltóztatik-e a 2. szakaszra vonatkozólag a Bródy Ernő képviselő úr javaslata szerint módosított szöveget elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) A Ház elfogadta a 2. szakaszt a Bródy Ernő képviselő úr módosítványa szerint változott szöveggel. A Munkásügyi Szemle 1916. évi tartalomjegyzékét a márciusi számhoz csatoljuk. Auguszta Általános Biztosító megalakulása. Az „Auguszta Általános Biztosító Intézet Részvénytársaság" Kálmán Gusztáv v. b. t. t. nyug. államtitkár elnöklete mellett 2,000.000 korona alaptökével f. hó 15-én megalakult. Az igaz gatósag tagjai lettek : Kálmán Gusztáv, Simontsits Elemér, Aagi Vilmos, Bauer Frigyes, Földes Béla, maróti Fürst Bertalan, dr. Gonda Illés, Kostyál Miklós, .Trebitsch Ignáe, herceg Windischgraetz Lajos ; a felügyelő-bizottságba : Rakovszky Iván, Bauer József, Morvái János, dr. Nyiry Ernő, Rónay Béla. Az alapszabályokszerűén felállított jótékonysági bizottság elnökéül pedig az Auguszta GyorssegélyAlap elnöknöjét, Lónyay Sándornét választották meg. Az új társaság az Auguszta Gyorssegély Alapnak a magyar katonák érdekében létesült hadibiztosításnak és rokkantbiztosításnak technikai keresztülvitelét vállalta magára, melynek folytatásaként működése a jövőben a népbiztosításra fog kiterjedni. Az intézet ügyvezető-igazgatójává dr. Gonda Illés neveztetett ki. Magyar Kuggyantaárúgyár Részvénytársaság1. E társaság igazgatóságának legutóbbi ülése az 1916. december 31-iki zárószámadásokat megállapította. A mérleg a nyereségelővitel és az értékcsökkenési alapba utalt 250.000 korona levonása után 3,922.812*67 korona tiszta nyereséggel zárul az 1915. évi 1,920.027.07 koronával szemben. Az igazgatóság a jelenlegi viszonyok között pjanlatosnak véli, hogy igen lényeges összegeket tartalékcljon és a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy 1,000.000 korona folyó kötelezettségek ellentétele fejében, 500.000 korona az adótartaléknak 1,000.000 koronára, való emelésére, 500.000 korona oly berendezések értékcsökkentésére, amelyeknek értéke a háború folytán rendkívüli módon csökkent, összesen tehát 2,000.000 korona, tártai ékoltassók. A fönmaradó nyereségből az alapszabályszerü jutalékok födözése után az 1916. évben 4,500.000 koronáról 6,000.000 koronára fölemelt alaptőkére 20% == 40 korona (az 1915. évben 16^% = 33 korona) osztalék fizetését fogja javasolni és indítványozni fogja 320.000 koronának a tisztviselői nyugdíjalapba való utalását, minek folytán ezen alap 1,000:000 koronára emelkedik.