Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

Munkásügyi Szemle A 31 agyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság rendkípüli közgyűlése az igazgatóságnak azt a javaslatát tárgyalta és fogadta el, mely a bank alaptökéjének az eddigi 66-millió koronáról 80 millió koronára való fölemelésére vonatkozik. Az igazgatóságnak a közgyűlésen előterjesztett Írásbeli indítványa szerint az intézet üzleteinek ós üzletforgalmának minden téren való nagyarányú emelkedése, az eddig is már érdekkörébe tartozott vállalatok erőteljes fejlődése, valamint áz á körülmény, hogy a bank új vállalatoknak bevonásával érdekkörének hálózatát az utóbbi időben jelentékenyen kibővítette, arra indította az igazgatóságot, hogy az intézet alaptőkéjét a közgazdaság sokoldalú ágait felölelő érdekeltségének fokozódott terjedelmével összhangba hozza. Ennél az elhatározásánál az az óhaj is. vezette az igazgatóságot, hogy az intézet alaptőkéje arányba hozassék az általa kezelt megszaporodott idegen tőkékkel. A bank az 1913. év végén keresztül vitt legutóbbi (6 millió koronás) tőkeemelése óta tudvalevőleg erős fejlődésben van. Az intézet bank- ós árúüzleti szervezetét továbbmenően kiépítette. Eddigi fiókjainak és affiliált vállalatainak fejlesztésén kívül fővárosi bankfiókjainak számát kilencre emelte. Konstantinápolyban nagyszabású bankfiókot és Stambulban külön fiókosztályt létesített, smyrnai árúüzleti fiókját pedig bankosztály lyal egészítotte ki. Affiliált intézeteinek számát az Egyesült Biharmegyei Keres kedelmi Bank és Központi Takarékpénztár Rt.-nak, az Első Nagykikindai Takarékpénztárnak ós a budapesti Diseonto Bank Rt.-nak érdekkörébe vonásával szaporította. Temesvári affiliált intézete, a Temesvári Bank ós Kereskedelmi Rt. alaptőkéjét 3 millió koronára emelte. Az érdekkörébe tartozó iparvállalatok lépést tartva azzal a nagyarányú.fejlődéssel, amelyet a háborús szükségletek előidéztek, igen nagy mértékben terjesztették ki mimkásságukat ós igyekeztek megfelelni az idő' követelményeinek. Az igazgatósági indítványban foglaltak szerint az 1913. évi tőkeemelés óta a bank által kezelt idegen tőkék a következő képet mutatják : 1913. ,év végén betétek: 59,861.000 K, egyéb hitelezők: 97,902.000 K összesen 157,763.000 K ; 1914. év végén betétek : 63,493.000 K, egyéb hitelezők : 109,412.000 korona, összesen 172,905.000 K : 1915. óv végén betétek: 97,057.000 K, egyéb hitelezők: 154,202.000 K, összesen 251.259.000 K ; 1916. év végén betétek : kb. 246,000.000 K, egyéb hitelezők : kb. 190,000.000 K, összesen kb. 436,000.000 Végül a közgyűlés elhatározta az alapszabályoknak a tőkeemeléssel kapcsolatban szükségessé vált módosítását. A Magyar Bank és Kereskedelmi Bt. igazgatósága február hő 22-én tartott ülésében megállapította az 1916. üzletév mérlegét, amely ujabb bizonyságául szolgál annak a minden téren fokozódó üzleti tevékenységnek, amelyet az intézet az utolsó években kifejt. Az 1916. év tiszta nyeresége 8,238.915 korona 37 fillér tehát 1,384.911 korona 60 fillérré] több, mint az előző évben, amiből részvényem kint 34 korona = 8 ós fél százalék osztalékot fizetnek, a rendes tartPlókalapo, 1 millió koronával gyarapítják ós a jövő év számlájára 1,258.997 korona 69 fillér,' visznek át. A mérleg és az eredményszámla összes adatai nagyarányú fejlődé', képét mutatják és az intézet banküzleti tevékenységének fokozódása tűnik k1 ibból a körülményből, hogy míg az árúüzlet hozama az előző óv szúivonalán maradt, addig a tényleges jövedelemtöbblet a banküzleti nyereségek ós a tiszta kamatjövedelem fokozódásának tudható be elsősorban. A jövedelmek fokozódásával szemben a háborús viszonyoknak megfelelően a kiadások is emelkedtek. Egyedül hadi jótékonysági cólokia 951.082 koronát költött a bank, úgy hogy ilynemű költségei a háború kitörése óta az 1 és háromnegyed millió koronát meghaladják. A mérleg adatai a mai pénzbőségnek megfelelően egyre íoko ódó mobilitást matatnak. Az értékpapírtárca 30 milliós gyarapodással közel 56 millió koronár emelkedett. Az affiliált vállalatok részvényei már 18 és fél millió koronát tesznek ki és így az előző évhez képest 6 millió koronával emelkedtek. Az intézeti ingatlanok 6.3 millió koronával szerepelnek a mérlegben. A szindikátusi befizetések közel 24 millió koronát, ; z ingatlan- és parcellázási üzletekbe befektetett tőke 7 millió koronát, a vasúti üzletek által igénybevett tőkék pedig 6 millió koronát tesznek ki, amelyek mind a bank egyre f< kozódó és céltudatos terjeszkedésének tanajelei. Az intézet betétállománya 134 millió koronára omelkedóssel immár közel 231 millió koronát tesz ki. A hitelezők tótele 189 millió koronával szerepel a mérlegben ; a 78 millió koronás emelkedésben benfoglaltatik a Donnersmarck hercegtől 10 évre kölcsönvett 30 milliós márkás kölcsön is. A fönti adatok szerint a bank 1916 végén 420 millió korona idegen tőkét kezelt.