Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

136 Munkásügyi Szemle kedést tehessen. Az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úr ma délelőtti felszólalása alkalmával nem fogadhatta el Bródy Ernő t. képviselőtársamnak ezt az ajánlatát és azzal indokolta elutasító magatartását, hogy az Országos Pénztárnak van ugyan ilyen joga balesetek elhárítására vonatkozólag, de a rendelkezési jogot a pénztárnak mégsem tudná biztosítani, mert nem rendelkeznék kellő szakerőkkel. Ő, tudniillik a kereskedelemügyi miniszter úr ellenben rendelkezik ilyenekkel, nevezetesen az iparfelügyelőkkel, sajnálja azonban, hogy most a háborús viszonyok teljesen korlátozzák ezt az iparfelügyelői kart ezen kiváló működésük teljesítésében, de igyekezni fog ezeket tehermentesíteni azon nagy munkák alól, melyek különben sem őket illetik, nevezetesen a kazánvizsgálatok alól. Ez alkalommal én az igen tisztelt miniszter úrnak egy közbeszólás alakjában azt ajánlottam, hogy a katonai felmentéseknél is méltóztassék az iparfelügyelő urakat mentesíteni, akiket talán nem szükséges a miniszter úrnak szakszempontból figyelmébe ajánlani. Ez a tisztviselőkar ugyanis teljesen agyon van terhelve munkával. A miniszter úr azt mondta, hogy sajnálja, de nagyon sok ellentétes véleményt kap a felmentési dolgokban és így kénytelen saját szakközegeit igénybe venni. Én sajnálom, hogy én vagyok kénytelen a t. miniszter úrral szemben a kamarákat védelembe venni, mert a t. miniszter úrnak, mint szakközegek a kamarák állnak rendelkezésre, épp úgy, mint a pénzügyminiszter úrnak is a pénzügyi körökhöz tartozó tisztviselők felmentése ügyében. Az iparfelügyelői kar túlságosan van igénybe véve ezekkel a felmentésekkel. A legutóbbi napokban, nem akarom megnevezni az illetőt, keservesen panaszkodott az egyik, hogy a kereskedelemügyi minisztériumból utasítást kapván, hogy az egyik vármegyében egy felmentendőnek vagyonát és kereskedelmi helyzetét kipuhatolja, három napig tartott az út, amig odaért a mostani mizerábilis vasúti közlekedés mellett és három napig tartott a visszajövetel. így tehát egy felmentésből kifolyólag hat napot vett igénybe a munkája. Ezért voltam bátor közbeszólás alakjában megjegyzést tenni, hogy méltóztassék az iparfelügyelőket felmenteni ezen teendők alól és méltóztassék a kamarák véleményét elfogadni. Hála Istennek, kevés országnak vannak oly kiváló kamarái, mint nekünk, ahol oly kiváló szakerők összpontosulnak, hogy a t. miniszter úr nyugodt lélekkel fogadhatja el azok véleményét. Ami a balesetek elhárítását illeti, én is kérem azt, amit Bródy t. képviselőtársam. Nekünk mindegy, milyen közegekkel, de méltóztassék lehetővé tenni, hogy a balesetek elhárításánál olyan közegek működjenek, amelyek a miniszter úrnak vagy más minisztertársának rendelkezésére állanak. Fontos kérdésnek kell, hogy tartsa a t. miniszter úr éppúgy, mint mi, hogy azoknak a szerencsétlen embereknek, akik a legnagyobb veszedelemnek vannak kitéve a gyári munkánál, kellő szakértelemmel és kellő felvilágosítással lehetővé tétessék a balesetek csökkentése, amelyek rendkívül nagy mértékben elharapództak. Tisztelettel ismételni vagyok bátor félreértések kikerülése végett, hogy én az iparfelügyelői kart tartottam erre a legilletékesebbnek s ezért kértem tehermentesítését. Én kérem a t. miniszter urat, ne méltóztassék előadásomat másképen felfogni, mint nagyrabecsülésem kifejezését az iparfelügyelői karral szemben. Újból ajánlom a t. miniszter úr figyelmébe, hogy az iparfelügyelői kart a katonai felmentésektől az említett szempontból mentesíteni méltóztassék. (Helyeslés balfelül.) Báró Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. Ház! Csak igen röviden kívánom megjegyezni, hogy a magam részéről mindenesetre hálásan nyugtatom azt az elismerést, melyet a szóban forgó törvényjavaslatnál kifejezni méltóztatott. Csak röviden akarom megjegyezni, hogy azokhoz a módosításokhoz, amelyeket Bródy t. képviselő úr beterjesztett, készséggel hozzájárulok (Helyeslés.) és a 2. §-t Bródy képviseiő úr módosításaival ajánlom elfogadásra. Legyen szabad röviden megjegyeznem azt is, hogy tudomással birok azon súlyos balesetről, amely az Emmerling-féle gyárban az utóbbi napokban történt. Ezidőszerint erre vonatkozólag nem nyilatkozhatom, mert ez a baleset most vizsgálat tárgya és a pestvidéki kir. ügyészség ezen szerencsétlenség ügyében teljes erélylyel folytatja a nyomozást. Annyit azonban ez alkalommal is megjegyezhetek, hogy mindenesetre fokozott feladatává fogom tenni az iparfelügyelőknek, hogy iparkodjanak preventiv rendszabályokkal elejét venni az ilyen szerencsétenségeknek. (Helyeslés.)