Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

127 most idézett törvény alapján is intézkedhetünk és így annál inkább feleslegesnek vélem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat ebből a szempontból módosíttassék. A túloldal tisztelt képviselői több kívánalmat hoztak fel, amelyeknek megvalósítása nézetem szerint is igen üdvös volna, de nem tartozik a javaslat keretébe. Ilyenek mindazon kívánalmak, amelyek a balesetbiztosításhoz fűződnek. Különösen Földes Béla igen t. képviselő úr foglalkozott a kérdéssel és a balesetbiztosítás alapjául szolgáló bérhatár felemelését is kérte. Bródy Ernő t. képviselő úr speciálisan a tanonckérdéssel foglalkozott és felhozta az e téren uralkodó anomáliát. Hát én elismerem, hogy itt volna sok tennivaló, de nem tartanám helyesnek, kiragadni egyes kérdéseket a balesetbiztosítás keretéből. A balesetbiztosítás egy szerves egész, amelynek egy részéhez, ha hozzányúlunk, érintjük ezzel az intézmény más részeit is. így például, ha kiragadnék a tanoncok balesetbiztosításának a kérdését, ez maga után vonná annak szükségességét,^ hogy nagyszámú más munkások balesetbiztosításának kérdését is rendezzük. így az Országos Pénztár 1914. évi jelentése szerint a munkásságnak mintegy 80ü/o-a áll az ezerkoronás bérhatáron és ezen alul. Ennek a kérdésnek nagy tehát a financiális hordereje. Csak mellékesen legyen szabad megjegyeznem, hogy a tanoncoknál nem 300 korona tulajdonképen az alap . . . Bródy Ernő : Kevesebb ! D. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter: . . . hanem hozzászámíttatik az élvezett ellátás is, úgy hogy nagy átlagban mégis 450 korona esik. Én azzal, amit mondtam, nem azt akarom jelezni, hogy nem tartom helyesnek és kívánatosnak, hogy e téren történjék valami és itt is javítsunk a munkás helyzetén, azonban csak ismételhetem, hogy kiragadni egyes kérdéseket és ezeket incidentaliter elintézni, ezt nem tartom helyesnek és ezért mellőzöm e törvényjavaslatban a balesetbiztosítás kérdését. Bródy Ernő t. képviselő úr azon kívánalmat is hangoztatta, hogy adassék meg az Országos Pénztárnak a rendelkezési jog a baleset elhárítása tekintetében. Ehhez a magam részéről nem járulhatok hozzá, mert nem tartom az Országos Pénztárt erre alkalmas szervezetnek. Azon joga az Országos Pénztárnak megvan ma is, hogy óvórendszabályokat javaslatba hozzon, de hogy ezen túlmenő rendelkezési jogot adjunk neki, azt nem tartanám helyesnek, mert nézetem szerint ehhez kellő szakismerettel biró kar nem áll rendelkezésére. E kar felett a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik, illetőleg fog a jövőben rendelkezni, amennyiben az iparfelügyelők nem vonatnak el úgy, mint a jelenben a kazánvizsgálati teendők által. Amint már voltam bátor több izben jelezni, én a kazánvizsgálat feladatától az iparfelügyelőket mentesíteni igyekszem. Törekedni fogok továbbá arra, hogy a kar egész nivóját lehetőleg emeljem. (Helyeslés a baloldalon.) és értékesítsem azt éppen a szociálpolitika terén, mely esetben, azt hiszem, hasznos szolgálatokat fog tehetni az óvórendszabályok megállapításánál is. Szabad legyen erre nézve megjegyeznem, hogy ma a háborús viszonyok közepett igen csekély számával rendelkezem az iparfelügyelőknek. Egész nyíltan bevallhatom, hogy a háború kezdetén mindnyájan abból indultunk ki, hogy a katonaság rendelkezésére kell bocsátani lehetőleg mindenkit, senki sem számolt ilyen hosszú háborúval és mindenki azt hitte, hogy a háború alatt csak katonai szolgálatot kell teljesíteni, az ipari feladatok pedig háttérbe szorulhatnak. Ha mindent előre láttunk volna, akkor az iparfelügyelőknek sokkal kisebb számát, vagy senkit sem bocsátottunk volna a katonasághoz. Ma ezeket visszanyerni rendkívül nehéz, éppen azért én ma csak azon feladatok teljesítésére szorítkozhatom, amelyeknek megoldása a csekély létszám mellett is lehetséges. Hódy Gyula: En azt mondottam, hogy a fölmentési ügyekben ne járjanak el az iparfelügyelők, hogy ezzel túlságosan igénybe vannak véve. B. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter: Itt néha ellentétes vélemények adatnak le, s az ember nem mindig lát tisztán. Felelősségem tudatában kénytelen voltam ily esetekben az iparfelügyelőket igénybe venni.