Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

97 szempontjából is nem olyan, mintha olyan anya szülné, aki az utolsó időket nem kénytelen robotoló munkával eltölteni. (Úgy van! balfelől.) Ez vonatkozik a szülés előtti állapotra. A szülés alatti állapotban szüksége van annak az anyának mindazokra a szerekre és eszközökre, amelyek lehetővé teszik, hogy azt a gyermeket emberhez méltó módon hozza a világra. A higiéné szempontja ez legfőkep. A munkásbiztosító törvény 50. §-a e szempontból egészen kielégítő. Az megállapítja, hogy a biztosított tag kap gyermekágyi segélyt, gyógyszert, gyógyeszközöket, tehát a szükséges ellátást. Már most ezen törvény szerint a biztosított nő is kapott; hanem a kérdés most az, és ez a kérés az igen tisztelt miniszter úrhoz, hogy necsak a biztosított tagok kapjanak, hanem azok családtagjai is, t. i. a feleség és a hozzátartozók. Mert amint az előadó úr rámutatott, az a szám, mely a biztosított női tagokból kerül ki csekély. De ha számba vesszük a biztosítottak családtagjait is, akkor már sokkal nagyobb körzet részesíthető ezen támogatásban. Az előadó úr beszédének az a része, mely e kérdéssel foglalkozik, bennem azt a reményt kelti fel, hogy az igen tisztelt kereskedelemügyi kormány elhatározta magát s éppen arra kéri a felhatalmazást, — legalább remélem — hogy eltérhessen a mai állapottól s ezen új felhatalmazás alapján módot és eszközt nyerjen arra, hogy a hozzátartozókat is segélyben részesíthesse. Itt Budapesten a kerületi munkásbiztosító pénztár e kérdésekben egy ankétet tartott s itt például kitűnt, hogy annak a szegény asszonynak, amikor ő ott a szülésnek isteni, magasztos, szent pillanatában vajúdik, a legegyszerűbb és legtermészetesebb eszközök nincsenek a birtokában. Nincs meg pl. a szükséges szappan, nincs tiszta fehérnemű, amely arra való volna, hogy dezinficiálhasson, hogy a ragályos körülmények elimináltassanak ebből az aktusból. Nagyfontosságú tehát a szülés alatt is ezen higiénikus szempontok megvalósítása, mert minden oly gyermek, aki megfelelő higiénikus módon és állapotban jön a világra, sokkal életképesebb s e szempontból sokkal többet jelent, mint az, aki e tulajdonokkal nem bir. Már most fel kell említenem még a szülés utáni állapotot. (Halljuk! Halljuk!) Ugyebár a mai törvény szerint kap a biztosított tag gyermekágyi segélyt hat hétre. Igen kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy itt ne, maradjon meg a biztosított nőknél, hanem terjessze ki ezt a családtagokra is. Én minden további kiterjesztést a legnagyobb örömmel vennék, de ha pl. úgy kontempláltatnék a segély, hogy mondjuk két héttel a szülés előtt ne kelljen az anyának munkába állnia, hat hétig a szülés után pedig gyermekágyi segélyt kapjon, akkor nagyjában eleget tennénk azon követelményeknek, melyek emberiségi és nemzetgazdasági szempontból itt támaszthatók. Giesswein Sándor: Ez a minimum! Dródy Ernő: Nagyon helyesen jegyzi meg t. képviselőtársam, hogy ez a minimum. Ámde, t. ház, még ez mind nem elegendő. Ma már, ha ezekről a kérdésekről van szó s ahol a szociális érzék megnyilatkozik, a szoptatási segély kérdése is előtérbe lép. Volt már alkalmam rámutatni, hogy az, vájjon az anya maga szoptat-e és mennyi ideig szoptat, mily nagyfontosságú a gyermek életképessége, megmaradása szempontjából. Az a gyermek, akit anyja, mondjuk, 9 hónapig szoptatott, valószínű, hogy megmarad; míg ellenben, aki nem is lát anyatejet vagy nagyon rövid ideig és csak olyan hamisított tejeket kap, mint nálunk — fájdalom — szokás, az sokkal hamarabb költözik el ebből az árnyékvilágból s egyrészt ez a magyarázata annak a csecsemőhalandóságnak, amely nálunk oly horribilis méreteket ölt. Már Szterényi József t. képviselőtársam rámutatott, — de nem lehet erről a kérdésről eleget beszélni s nem lehet eléggé hangoztatni és a köztudatba belevinni, hogy akkor csinálunk igazi nemzeti politikát, amidőn e kérdésekkel foglalkozunk, hogy ezektől függ Magyarország jövő épsége és boldogulása — hogy Németországban a háború kitörése után szoptatási segélyt is adtak. Ott a háború után a csecsemővédelem ügye következőkép alakult: a német birodalmi kormány elhatározta, hogy a hadbavonult vagy katonai szolgálat teljesítésében, vagy a kereseti foglalkozás újrakezdésében, halál, sebesülés, megbetegedés vagy hadifogságba jutás következtében akadályozott s katonai szolgálatuk megkezdése előtt bizonyos időn át biztosított egyének feleségének lebetegedésük esetén birodalmi költségből fizet gyermekágyi segélyt és pedig 25 márkát egyszer s mindenkorra ; a lebetegedés költségeihez további nyolc héten át napi egy márkát;