Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 9-10. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete

Munkásügyi Szemle 277 A munkaközvetítés és a munkanélküliség esetére való biztosítás szervezése Hollandiában. A németalföldi belügyminisztériumban egy 1916. szeptember 19-én kelt rendelettel, külön osztályt szerveztek a munkanélküliség esetére való biztosítás és a munkaközvetítés ügyeinek. Az osztály készíti elő a munkanélküliség esetére való biztosításról szóló törvényt s szervezi a munkaközvetítést különösen az egyes városok közötti s a külföldi viszonylatban. A legközelebbi feladata az újonnan létesített ügyosztálynak a munkanélküliség esetére való biztosító pénztárakról szóló 1916. december 2-án kelt rendelet végrehajtása. A rendelet alapján 1917. január l-.től kezdődőleg állami, illetve községi támogatásban részesíthetők a munkások és alkalmazottak egyesületeinek olyan pénztárai, melyek a tagok járulékaiból keletkeztek s az a céljuk, hogy önkénytelen munkanélküliség esetén a tagokat segélyezzék. Az állam és a községek egyenlő részben ugyanolyan összeggel járulnak a pénztár bevételeihez, mint a tagok járuléka. A pénztárt az egyesület vezetősége kezeli. A segélyek ügyében is a vezetőség határoz, köteles azonban a segélyezettek neveit a községi elöljárósággal közölni s amennyiben a segélyezést valamely esetben kifogásolja, a segély további kiszolgáltatását beszüntetni. A segélyezés körül a segélyt kiszolgáló egyesületek és a felügyelő hatóságok között felmerülő vitás ügyekben erre a célra szervezett hármas tanács meghallgatása után a miniszter dönt. A rendelet végrehajtásában 12 tagú tanács támogatja a minisztert. A tanács felerészben az állam és községek, felerészben az érdekelt egyesületek képviselőiből áll. Megjegyzendő még, hogy a községekre a pénztárak segélyezése nem kötelező, az állam azonban csak ott ad hozzájárulást, ahol a község is fizeti a reá eső részt. A munkaközvetítés szervezése céljából 30 kerületi munkaközvetítő intézetet állítottak fel az ország különböző részében. A kérületi közvetítők felállításánál figyelembe vették, hogy hol voltak már olyan munkaközvetítő intézetek, amelyek alkalmasak a kerületi közvetítés intézésére, figyelembe kellett továbbá venni az ipari és közlekedési viszonyokat. A kerületi közvetítő intézetek egyúttal mint helyi közvetítő intézetek is működnek. Az ország községeinek 82 százaléka levelezők útján áll összeköttetésben a kerületi közvetítő intézetekkel. A munkaközvetítés országos egybefoglalására központi munkahivatalt létesítettek. A központi hivatal költségeit az állam, a kerületi hivatalokét részben az állam, részben a községek viselik. A szines munkások száma a francia hadiiparban gyorsan emelkedik. Thomas miniszter a kamara f. évi február hó 23-iki ülésén jelentette, hogy a lőporgyártásnál a munkások 50 százaléka francia, a többi gyarmati benszülött és külföldi. Más üzemekben 2.700 francia munkás mellett 4.000 gyarmati dolgozik. Újabban az arányszám ismét rosszabbodott, minthogy a földmivesmunkásokat lehetőleg igyekeztek kivonni a hadiüzemekből. Nagy fémmunkássztrájk Angliában. A március 18—24-ig terjedő héten — az Intern. Korresp. jelentése szerint — mintegy 4—5 százezer mechanikus, gépépítő, kovács és rézöntő sztrájkolt Newcastle, Barrow és North Shieldsben. A mozgalom még a mult év novemberében kezdődött, amikor a gépépítők szervezete a hetibéreknek 6 shillinggel, s a darabszámos béreknek 22-5u/0-kal való felemelését kérte. A munkások egészen március elejéig vártak, a munkaadók azonban nem mutattak hajlandóságot a megegyezésre. Március elején s munkások gyűléseket tartottak. Közvetlenül ez után az állami termelési bizottság vizsgálat tárgyává tette a hajóépítésnél dolgozó munkások bérviszonyait s a hetibéreknek április 1-től kezdődően 5 shillinggel való felemelését javasolta. A munkások azonban megmaradtak követeléseik mellett, mert szerintük csak ezzel érhették el a Glasgow és környéksbeli munkások béreit. Március közepén tárgyalásokat folytattak a munkaadók képviselőivel, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Erre március 18-án beszüntették a munkát s 24-ig sztrájkoltak, amikor a munkásügyi miniszter azon Ígéretére, hogy a termelési bizottság követeléseiket fontolóra fogja venni, a munkát újra megkezdték.