Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 9-10. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete

273 SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár szociális egészségügyi akcióját már ismertetlük. Beszámoltunk arról, hogy a pénztár ankétet tartott, amelyen orvosi szaktekintélyeken kívül a főváros illetékes közegei és a pénztár szakorvosai vettek részt. Az ankét legfontosabb kérdései: az anya- és csecsemővédelem, a tuberkulózis, az alkoholizmus, a nemi betegségek és a járványok elleni küzdelem volt. A tanácskozások alapján a pénztár igazgatósága részletes emlékiratot dolgozott ki és terjesztett az érdekelt minisztériumok, a főváros tanácsa, Pest vármegye alispánja, az Á. H. és az 0. P. elé. A főváros tanácsa foglalkozott a pénztár emlékiratával és azt azzal adta ki a tanácsi ügyosztályoknak, hogy az ügykörükbe vágó javaslatokat az illetékes szakközegek és bizottságok véleményének meghallgatásával vegyék fárgyaiás alá s annak eredménye alapján tegyenek előterjesztést az illető kérdések rendezésére : * Felhívja a tanács a tanácsi I. ügyosztályt, hogy a Neuschloss-hagyatékból létesítendő tüdőbetegszanatórium felállítására, a tanácsi III. ügyosztályt, hogy a pénztár részére erdei üdülőtelepek céljára telkek adományozására, a tanácsi VII. ügyosztályt, hogy az erdei iskolák létesítésére, az iskolaorvosi intézmény életbeléptetésére, az iskolákban, különösen az ipariskolákban és kereskedelmi iskolákban a nemi betegségek ismertetése és a tanulóknak a nemi abstinenciára való serkentésére, az iskolákban alkoholnak és az alkoholellenes előadások tartására, a tanácsi X. ügyosztályt, hogy a tüdcbeteggondozó és erdei üdülőtelepek létesítésére, a fertőzött ruhanemüek tisztítására, közmosóhelyek felállítására, a fertőtlelenítő-intézet kibővítésével kapcsolatban a fertőtlenítéseknek tüdővész esetén való kötelező elrendelésére, a lakásfertőtlenítésekre ; a venereás-kórházak létesítésére, himlőoltóanyagnak a pénztár részére való átengedésére, a fertőző-kórházak kibővítésére, a tisztiorvosok számának szaporítására és végül a tanácsi XIV. ügyosztályt, hogy a pénztári tagok lakásviszonyainak javítására, lakástisztogató hivatal létesítésére, lakáshivatalok létesítésére, gyógyíthatatlan, gümőkóros betegek részére kislakásos telepek építésére, népfürdők és munkásfürdők felállítására, a munkahelyeken a szeszesitalok fogyasztásának az eltiltására vonatkozó javaslatokat vegyék sürgősen tárgyalás alá s a megoldásra vonatkozó javaslataikat mielőbb terjesszék a tanács elé. Tüdőbeteg-kolónia a fővárosban. A székesfőváros építkezési ügyosztályának vezetője, Krátky tanácsnok, a »Fővárosi Hirlap« április 25-iki számában közzétett nyilatkozatában részletesen vázolta a főváros lakásépítési programmját. A nyilatkozat szerint a főváros a kislakás-építés akciójának folytatásán kívül a IX. kerületi Körösi Csorna Sándor-utcában lüdőbeteg-kolónia létesítését tervezi. A kolónia manzardos kislakásból álló telep lesz és minden lakásban egy manzárd-szoba készül a beteg család számára, akit így teljesen izolálni lehet. A telepen 100 kétszobás lakás épül és pedig 900 ezer korona költséggel. — Bár kérdésesnek tartjuk, hogy a város belsejében célszerü-e hasonló kolónia létesítése és a tervezett lakások száma túlkevés, mégis üdvösnek tartjuk, hogy a város lakásépítési akciójában a szociális egészségügyi törekvéseket is kellő figyelembe kívánja részesíteni. A budapesti lakáskérdésről, adatokban gazdag előadást tartott április 16-án dr. Bródy Ernő a Magyar Mérnök-és Építész-Egyletben. Az előadó ismertette a budapesti lakás-kérdésre vonatkozó statisztikai adatokat, kivált az 1911. évi budapesti lakás-számlálás adatait, továbbá a lakáskérdéssel kapcsolatban fölmerülő közegészségügyi szempontokat és rámutatott azokra az egészségügyi következményekre, amelyekkel a különböző vagyoni körülmények között élők lakásviszonyaiban mutatkozó eltérés jár. Előadásának befejezésében megállapította, hogy a közel-jövő egyik legfontosabb feladata a minél nagyobb arányú városi és állami lakásépítkezés. Az anyatejjel való táplálás előnyei. A berlini betegsegélyző pénztár statisztikát állított össze, amely szerint 4.232 gyermek közül 3'643 - 86*08 százalék anyatejen és 589 = 13 92 százalék szopós üvegen nevelkedett. Ez utóbbiak közül minden 100 gyermekre 52 97 beteg, míg az anyatejjel tápláltak közül 100