Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Az angol szociális biztosítás

156 Munkásügyi Szemle A íény a legtöbb esetben a gümó's csont-, izületi-, mirigy- és bőrmegbetegedésre is kedvező hatást szokott gyakorolni. Ez a hatás részben annak tulajdonitható, hogy a gümős gócnak gyakran amúgy is van bizonyos gyógyhajlama. Ezt a hajlamot a quarclámpa fénye fokozza vagy fölébreszti. A fény által kiváltott reakció a beteg szövet elgennyedését, elhalását és kiküszöbölését elősegíti. Azáltal, hogy a fény az egész szervezetre hat, a káros gócot körülvevő ép részek is élénkebb hatást fejthetnek ki, mint más körülmények közt, élénkebb reakció áll elő, amivel az ép szövetelemek élénkebb védekezése is jár. A fénykezelés gyakorlati jelentősége már most abban áll, hogy a skrofulozis és tuberkulózis a szegénysorsú néposztály kiváltságos betegségei és hogy módunkban van ebben a kezelésben a szegénysorsú néposztály számos tagját itthon részesíteni. Ha jómódú ember gyermeke ilyen betegségben megbetegszik, az orvos tengerpartra, vagy magaslati gyógyhelyre küldi, vagy pedig olyan helyre, ahol napfürdők alkalmazhatók, pl. Leysinbe, a Svájcban. A szegénysorsú néposztálynál a fénykezelés klimatikus gyógyhelyet pótol.- Elegendő, ha testfelületüket naponta 5—10—15—20 percig ultraibolya fénysugarak érik. Minél nagyobb testfelületet ér a lámpa fénye, annál inkább van hatása. Azért célszerű a beteget két lámpa közé helyezni, hogy egyszerre két oldalról érje a fény a testet. M nél több lámpa fölött rendelkezünk, annál több beteget kezelhetünk egy időben és egymásután és annál erélyesebben kezelhetjük az egyes beteget. A skrofulozis és tuberkulózis a szó szoros értelmében szociális betegségek. E betegségek eredményes kezelése elsó'Vangú szociális érdek. Törekvésünk kell hogy oda irányuljon, hogy a sebészeti tuberkulózisban szenvedő betegeket lehetőleg nagy számban, lehetőleg betegségük korai stádiumában kezeljük quarclámpa-fénynyel, vagy más mesterséges fényforrással, amely éppúgy bővelkedik vegyi hatású fénysugarakban, mint emez. Ezt a célt oly módon érhetjük el, ha a munkáspénztárak, tüdőbeteggondozók, tüdőbetegszanatóriumok és sebészeti ambulatóriumok kizárólag fénykezelésre szolgáló intézetet, úgynevezett fénytermet (Lichthalle), rendeznek be. Ezt a célt véltük szolgálni, midőn a budapesti kerületi pénztár főorvosával, dr. Friedrich egyet. m. tanár úrral együtt a pénztár igazgatóságának azt ajánlottuk, hogy sebészeti tuberkulózisban és skrofulozisban szenvedő tömérdek számú betegei részére fénykezelésre szolgáló intézetet létesítsen. Az igazgatóság dr. Friedrich főorvos úr ajánlatára elhatározta, hogy az intézetet létesíti. Az intézet két várószobából, egy fényteremből és toilette-szobából fog állni. A fényterem berendezése a következő lesz: falai fehér olajfestékkel, padlója vastag fehér vagy világosszürke szövettel lesznek bevonva. A szükséges fényt hat Jesionek-féle quarclámpa szolgáltatja, amely abban különbözik az eddig alkalmazott quarclámpáktól, .hogy égője sokkal nagyobb felülettel bír, mint amazoké és hogy ennek folytán több fényt ad és nagyobb körzetet világít meg, mint, teszem azt, a künstliche Höhensonne, vagy a Nagelschmidt-féle quarclámpa és hogy hatása is ennek megfelelően nagyobb lesz. A lámpák a padló fölött körülbelül 80 cm. magasságban lesznek a teremnek két egymással szemben lévő falán, egymástól egyenlő távolságban fölszerelve, úgy, hogy mindegyik fal mentén három lámpa fog működni. A terem közepén 6 - 8—10 meztelenre vetkőztetett beteg áll, vagy ül, akiknek testét minden oldalról egyenletesen éri a lámpák fénye. A terem tetején nem alkalmazunk quarclámpát, mert el akarjuk kerülni, hogy a fény a fejbőrt nagyobb mennyiségben érje; ellenkezőleg, érzékeny betegek fejbőrét hideg vízbe mártott ruhával fedjük. Az orvosnak, ápoló személynek és a betegeknek szemét sötét szemüveggel védjük, a betegek arcát esetleg egészen letakarjuk. A betegeknek nem kell