Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Az angol szociális biztosítás

Munkásügyi Szemle 155 Úgy ez ismertetésben, mint a bírálatban teljesen az eredeti forrás nyomát követtük. Összefoglalóan megjegyezhetjük, hogy az angol szociális biztosítás a részleges, de kötelező munkanélküli biztosítás, a rokkantsegély és aggkori segély dolgában megelőzte nemcsak Magyarországot, hanem a legtöbb európai országot. Különösen áll ez a munkanélküli biztosításra, amelynél Anglia egyenesen úttörő az európai államok közt. Ami pedig a biztosítás szervezetét illeti, itt is megleljük azt a minden téren dívó furcsa angol szokást, hogy minden meglevő intézményt lehetőleg kiméinek és konzerválnak, hogy az új szervezést mindig úgy csinálják, hogy a régi intézmények helyet találjanak benne. Jellemző az angol, rendszerre a nagyarányú önkormányzat, a tagok jogainak pontos megszabása, ami élesen elkülöníti a szociális biztosítást a mindenféle jótékonysági és szegényügyi segélyezéstől; végül a választott és döntő bíróságok nagy szerepe. Sebészeti tuberkulózis kezelése szociális szempontból. Irta: dr. Schein Mór, a budapesti ker. munkásbiztositó pénztár rendelő orvosa. A gümőkór elleni küzdelemben a higany-quarclámpa vegyi hatású ultraibolya sugarakban bővelkedő fényének sok hasznát vehetjük, mert ennek a fénynek feltűnő hatása van a gümős egyén egész szervezetére és gümős bántalmára. A kerületi munkásbiztosító pénztárban több mint két éve kezelek külső, gümős bántalmakban szenvedő betegeket, főleg csont-, izületi-, mirigy- és bőrtuberkulózisban és skrofulózisban szenvedő betegeket ennek a lámpának a fényével. A kezelés úgy történik, hogy minden nap vagy » másodnaponként nagy bőrfelületet teszünk ki a lámpa fényének. Eleinte egész rövid ideig, azután fokozatosan hosszabb ideig és időről-időre a beteg gócot is kitesszük a fénynek. A fény könnyen okoz bőrgyúladást, azért olyan távolságból és annyi időig alkalmazandó, hogy a bőrgyúladást lehetőleg elkerüljük. Csak a beteg góc kezelésénél törekszünk gyúladást előidézni, mert a gyakorlat azt tanúsítja, hogy itt gyorsabban és könnyebban indul meg a kóros szövet felszívódása, elgennyedése, lelökődése és ép szövet által való pótlása, ha a környezetben lobot idéztünk elő. A quarzlámpa által előidézett kedvező hatás kizárólag a lámpa fénysugarainak köszönhető. A pénztár ambulatóriumában fénynyel kezelt betegek más fajta kezelésben nem részesültek. Ugyanabban a környezetben maradtak, mint azelőtt. Minden a régiben maradt; csak egy tényező változott és a változás abban állt, hogy testfelületüket naponta 5—10—15 percig ultraibolya fénysugarak érték. A hatás feltűnő volt, dacára annak, hogy betegeim hiányosan táplálkoztak, rossz lakásban laktak, testüket nem ápolták. A fénynek az egész szervezetre gyakorolt hatása abban nyilvánul, hogy a betegek jobb étvágyat, jobb színt kapnak, élénkülnek, erősödnek, testsúlyuk gyarapszik. Ez a hatás nem minden esetben tapasztalható, de elég sok esetben. Különösen gyermekeknél. A hatás nem tekintendő a tuberkulózisban szenvedő szervezetre gyakorolt különös és speciális hatásnak, hanem a vegyi hatású fénysugaraknak az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásnak. A fény fokozza az anyagcserét és a vérképzést, csakúgy, mint a napnak a fénye, amelyet a mi klimatikus viszonyaink között pótolni hivatva van. Azért nevezték el a most leginkább alkalmazott lámpát mesterséges napfénynek (künstliche Höhensonne).