Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Ellátás és életjáradék

147 azonnal értéket és életjáradékot állapíthat meg, ez viszont a jelzett bajoknak és nehézségeknek simán elejét fogja venni. További szakaszaiban a javaslat az életjáradéki szerződésnek az életben leggyakrabban előforduló faját, a kikötményt tárgyalja, és pedig a joggyakorlattal biztosított eddigi jogállapotot a jogosult javára kiterjesztő néhány igen fontos bővítéssel. Elsősorban biztosítja a jogosult javára azt a jogot, hogy ha a szerződés nem is tartalmaz rendelkezést afelől, hogy az ingatlan átvevője a kikötménynek az átruházott ingatlanra telekkönyvileg leendő bekebelezésébe beleegyezik, ennek hiányában is köteleztetheti a jogosult az átvevőt a beleegyezésre, sőt, ha a szerződés mást nem határoz, az átvevő tulajdonjoga telekkönyvi'eg csak a kikötménynyel egyidejűen jegyezhető be. Nem elégszik meg azonban a javaslat pusztán a kikötmény telekkönyvi bejegyzésével, hanem a kikötményeket az átruházott ingatlanon dologílag külön is biztosítani kívánja, amennyiben' kimondja, hogy a bejegyzett kikötményre a kikötött szolgáltatások minőségéhez képest a személyi szolgálatra vagy a telki terhekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kikötményre vonatkozó ezen általános meghatározásokon felül részleges intézkedéseket szerződéspótló szabályokat is létesít a javaslat, amennyiben meghatározza, hogy az átvevő tartozik a kikötményes részére lakásul szolgáló épületet vagy épületrészt" a kikötményes szükségleteinek megfelelő lakható állapotban fentartani, az épületet, ha ez a kikötményes hibáján kívül elpusztult, helyreállíttatni, esetleg más megfalelő lakást szerezni, s mindenesetre az épület terheit viselni. A család szempontjából igen nagy szociális jelentőséggel bir a javaslatnak az a további rendelkezése, hogy ha a kikötmény nem is tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a kikötményes az átvevővel közösen használandó lakásba családját befogadhatja-e vagy sem, úgy a javaslat maga pótolja a szerződésnek ezt a hiányát, amennyiben feljogosítja a kikötményest, hogy a közös lakásba nemcsak a házastársát és a maga, illetve házastársának keresetképtelen ivadékait, hanem külön megállapodás nélkül is még azokat is befogadhatja, akik a saját vagy a közös lakásba befogadható hozzátartozóinak ápolására szükségesek. A kikötményes által egyedül, nem az átvevővel közösen használható lakásba a kikötményes a keresetképtelenség feltétele nélkül fogadhatja be családja tagjait és az ápoláshoz szükséges személyeket- De gondoskodik egyúttal a javaslat arról is, hogy ezek a befogadható családtagok, illetve ápoló személyek is védve legyenek az esetleges megtámadások ellen, mert egyik további rendelkezésében kimondja azt is, hogy ha a bármelyik fél által befogadott családtag vagy ápoló személy tanúsít tűrhetetlen magaviseletet vagy erre nézve következik be az együttlakás türhetetlensége, úgy ez esetben is kérhető a kikötmény értékének megállapításánál a kikötménynek életjáradékra leendő átváltoztatása. A termények szolgáltatási idejének és módjának részletezése után a javaslat a kikötményes házastársának további biztosítására megállapítja az utóbbi javára még azt a jogot is. hogy ha a kikötmény az átruházó és házastársa javára együttesen van megállapítva - s a gyakorlati életben rendesen akként van is megállapítva — úgy az egyik jogosultnak halála után a túlélő az oszthatatlan szolgáltatásokat, így elsősorban a lakást, továbbra is egészben követelheti a maga s a lakást természetesen az általa befogadható személyek számára is és csak az oszthatóknál (élelem, termények, ruha, stb.) tartozik a felével megelégedni. Az ellátási szerződéssel céljánál, rendeltetésénél fogva rokon, sőt igen gyakran avval kapcsolatosan jelentkezik az életben az életjáradéki szerződés. Kapcsolatos annyiban, hogy a jogosult részére az ellátáson felül