Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Ellátás és életjáradék

148 Munkásügyi Szemle i rendszerint bizonyos készpénzjáradékot (napi, heti, vagy havi zsebpénz) is szoktak meghatározni az ellátási szerződésben, amely rész azonban már nem az ellátási, hanem a javaslat szerint is az életjáradéki szerződés szabályai szerint bírálandó el. A javaslatnak az életjáradékra vonatkozó szociális fontosságú rendelkezései közül lényeges elsősorban az, amely meghatározza, hogy az életjáradékot, ha ennek időtartama meghatározva nincsen, a hitelező élete fogytáig kell szolgáltatni, ha pedig az adósnak vagy harmadik személynek elhalálozásáig volt a járadék megszabva s a hitelező előbb halt el, mint az adós vagy a harmadik személy, úgy ha a járadékkötelezés ellenérték fejében történt, az adós a hitelező örököseinek tartozik a járadékot tovább szolgáltatni s csak az esetben nem áll fenn a további szolgáltatás kötelezettsége, ha az elvállalás ellenérték nélkül, ingyen történt. A hitelező biztosítását célozzák a javaslatnak azon további rendelkezései is, hogy ha csak a járadék összege van meghatározva, de az, hogy ez mily időtartamra vonatkozik, nem, úgy a meghatározott összeg az egy évre követelhető járadék összegét jelenti, ha pedig az a személy, tehát akár a hitelező, akár az adós, akár a harmadik, akinek életéhez van kötve a járadék, megéri annak az időnek kezdetét, amelyre a járadékot ki kell szolgáltatni, úgy a jogosultat az azon időszakra eső egész járadék illeti meg, mert egy-egy járadékrészlet oszthatatlannak tekintendő. Különös fontossággal bírnak végül a javaslatnak azon rendelkezései is, amelyek az esetre, ha a járadék azon személy, tehát a hitelező vagy a harmadik életéhez van kötve s ez a személy az adósnak tiltott cselekménye következtében idő előtt veszti el életét, vagy ha az adós életéhez van kötve s az adós öngyilkos lesz vagy halálos ítélet folytán veszti el idő előtt életét, — külföldi törvényhozások példájára kimondják, hogy ilyen esetben az adós, illetve örököse mindaddig tartozik a járadékot továbbra is szolgáltatni, ameddig az illető személy valószínűség szerint még élt volna. Főbb vonásaikban ezek a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek szociális fontossággal bírnak és amelyek — amint a kifejtettekből is láthatjuk — a gyakorlati életviszonyoknak és jogfejlődésnek megfelelően iparkodnak elejét venni ama számos visszaélésnek, amelyet a jogszolgáltatás az utóbbi évtizedekben az ellátási és életjáradéki szerződések teljesítése terén tapasztalt, törvényes rendelkezések hiányában azonban alig vagy csak hiányosan tudott megelőzni, vagy megszüntetni, amelylyel szemben azonban a javaslat rendelkezéseinek törvényerőre emelkedése s életbelépése után remélhetőleg nagyobb hatékonysággal fog szembeszállhatni. A Munkásügyi Szemle mult évi előfizetői részére ehhez a számhoz csatoltuk az 79/6. évfolyam tárgymutatóiát. Uj előfizetőinknek - ha a mult évfolyam tartalma iránt érdeklődnek — a tárgymutatót díjtalanul megküldjük, ha eziránt a kiadóhivatalt megkeresik. TI A Munkásügyi Szemle a folyó évben is leginkább havonként egyszer, kettős számokban fog megjelenni. Az előfizetési dij változatlanul marad a régi: egy évre 20 korona. Kérjük azonban mindazokat, akik az előfizetési dijjal még tartoznak, szíveskedjenek külön felszólítás bevárása nélkül azt befizetni, mert az előfizetések késedelmes megújítása és sürgetése sok munkát és költséget okoz. Reklamációkat csak ugy intézhetünk el,.ha mielőbb megtétetnek. Esetleg elmaradt számokat hónapok múlva már nem pótolhatunk. $5 ftíf Bekötési táblák az 1916. évfolyamhoz 3 koronáért, a régebbi évfolyamokhoz két koronáért i portó nélkül) rendelhetők a kiadóhivatalban. A kiadóhivatal.