Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1916 / 3. szám - Iparfelügyelőink tevékenysége az 1913. évben
58 Munkásügyi Szemle vizsgálat napokig tartana, hanem mert a betegek, akiknek megvizsgálása tanulságos volna és intézkedésre iniciativát szolgáltatna, nincsenek jelen. A kerületi munkásbiztosító pénztárak orvosi kara az, amely az egyes ipartelepek egészségügyi viszonyait pontosan ismeri, amely meg tudja jelölni azokat a gyárakat, ahol a munkásokat, különösen a fiatalkorúakat és nőket testi erejüknek meg nem felelő munkával terhelik, ahol por, gőzök vagy gázok támadják meg szervezetüket, avagy más egészségre ártalmas viszonyok uralkodnak. Az iparfelügyelet újjászervezésénél tehát a kerületi munkásbiztosító pénztárak és az iparfelügyelők között szorosabb kapcsolatot kellene teremteni. Az ugyan már részletkérdés, vájjon e kapcsolat az iparfelügyelőnek a pénztár igazgatóságába delegálásával, vagy más módon jőjjön-e létre, erre a megoldási módra mégis rámutatok, mert egyúttal az iparfelügyelő és a munkások, valamint munkaadók között is sűrűbbé tenné az érintkezést, ami az iparfelügyelő szolgálati érdekeinek előnyére lehetne és a munkásbiztosító pénztárakra is hasznot hozhatna. Meg kell szívlelnünk a mai korban elérhető tökéletesség legmagasabb fokán álló német munkásbiztosítás tapasztalatait. El kell fogadnunk a német birodalmi munkásbiztosítási hivatal világhírű elnökének útmutatását, amely elénk tárja azt a meg sem becsülhető hasznot, amelyet a megbetegedett vagy megsérült munkás és családjának támogatása az egész társadalomra hoz, de egyúttal rámutat arra is, hogy ennél a támogatásnál és kártalanításnál sokkal többet ér a munkások egészségének és testi épségének megóvása, és hangsúlyozza, hogy ez az előrelátó munka lesz jövőben a munkásbiztosító pénztárak főfeladata. A kerületi munkásbiztosító pénztárak pontos orvosi naplóin és az egyes gyárakra is kiterjedő részletes statisztikáján épül fel tehát a jövőnek munkásbiztosítása és munkásvédelme, amely főcélját nem a megtörtént hibák helyrehozatalában és az okozott károk kártalanításában találja meg, hanem erejének legjavával a hibák elkerülésén, a károk megelőzésén dolgozik, hogy megtartsa a társadalomnak és a munkásnak a munkás dolgozóképességét és egyúttal a munkásbiztosítási költségek végtelen megnövekedésének meggátlásával megtartsa a munkaadók kezében azt a tőkét, amely iparunk fejlesztéséhez szükséges. Erre a nagy feladatra az egyetlen orvosiparfelügyelő, vagy akár a három, vagy több főfelügyelői székhelyen dolgozó orvosiparfelügyelő nem elegendő még akkor sem, ha egyébként tehermentesítenék és nem merülne ki a kerületi felügyelők és segédfelügyelők havi utiterveinek, utiszámláinak, tevékenységi kimutatásainak vizsgálatában és apró-cseprő személyzeti ügyeinek intézésében. Németországban többször akadtak olyanok, akik orvosiparfelügyelők kinevezését sürgették és rámutattak Angliára, ahol a gyárvizsgálatokon ilyen orvosok is résztvesznek. Miután nálunk is lehetnek egyesek, akiknek az angol példa a távolból rokonszenves lehet, nem elégszem meg azzal, hogy rámutatok Angliának annak idején részben a kiszolgált tábornoki karból és más feladatra már nem alkalmas, nyugdíjazott, magasrangú, de mindenképen megrokkant hivatalnokokból összeállított iparfelügyelői karára, hanem idézem Posadowskp gróf belügyi államtitkárnak, továbbá Delbrück és Möller kereskedelem- és iparügyi minisztereknek a birodalmi tanácsban és a porosz alsóházban elmondott szavait, amelyekkel e sürgető kívánságot elhárították.1) Szavaikból az angol orvosiparfelügyelői kar méretei is kitűnnek : »Meg kell jegyeznem, hogy Angliában a felügyelők főnöke nagyobb műveltségű férfiú ugyan, azonban azt hiszem, hogy személyzete (seine Organe) nem rendelkezik a tudományos előképzettség azon fokával, amely>) Sten. Ber. des Abgeordnetenhauses 1902. Bd. I. S. 1402 és 1908 09 Bd. IH. S. 3575, továbbá Sten. Ber. des Reichstages 1905 06 Bd. II. S. 1047 (Szószerint idézve dr. Stephan Poerschke : Die Entwicklung der Gewerbeaufsicht. 208. és 209. lapján.)