Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Iparfelügyelőink tevékenysége az 1913. évben

Munkásügyi Szemle 59 lyel a mi német iparfelügyelőink rendelkeznek és akik ennélfogva feladataiknak nagyobb mértékben tudnak is megfelelni.. .» »Angliának 110 iparfelügyelője között mindössze egyetlen orvos van, de ezzel szemben Angliának nincs meg az, ami nekünk, nincsenek állami hivatalnokorvosai. Iparfelügyelőinknek utasításuk van arra, kogy egészségügyi kérdések fölmerülése esetén ezen orvos-hivatalnokokat a tanácskozásba bevonják; mi tehát e tekintetben is lényegesen jobban állunk, mint az angolok . . .« »Semmiképen sem akarom kétségbe vonni, hogy az orvosok bizonyos iparágak káros hatásának megbírálásához talán jobb szakértők, mint az iparfelügyelők, azonban e hivatalnokokat nem egyes iparágak számára alkalmaztuk, hanem egyes kerületeket látnak el, és nem látom a gyakorlatban megoldhatónak, hogy orvosok, akiknek a gyárüzemekben szükséges műszaki ismereteik általában hiányoznak, különösen alkalmasaknak találtassanak arra, hogy valamely kerület ipartelepeinek berendezéseiről mérvadó ítéletet mondjanak . . •« »A hygiénia a maga egészében mégsem hétpecsétes könyv és abban aránylag mégis egyszerű alaptételek és nézőpontok érvényesülnek, amelyeket minden művelt iparfelügyelő meg tud érteni és minden iparfelügyelő, aki szolgálatát ellátja, ismer. Ezért nem szükséges külön orvosiparíelügyelőt alkalmazni. A mai iparfelügyelők mindig abban a helyzetben vannak, hogy az iparüzemeknek szükséges egészségügyi felügyeletét maguk, vagy orvoshivatalnokaink segítségével elláthassák.« Közigazgatásunk államosítása már születőfélben van- Megszületése előtt iparfelügyeletünk sem lesz átszervezhető, mert ennek is be kell illeszkednie az új keretekbe. Az államosítással remélhetőleg megjönnek az állami orvosok is, hogy közegészségügyünk legalább oly jól gondozott legyen, mint állategészségügyünk- Iparfelügyelőink azontúl, ha tanácsra lesz szükségük, majd válogathatnak a munkásbiztosító pénztári orvosok és az állami orvosok között. Természetesen azt az orvost fogják választani, aki az éppen szóbanforgó ipartelepen mint gyári orvos alkalmazásban nem áll, de a helyi viszonyokat mégis behatóan ismeri. Dr. Szemenyei Kornél. Országszerte őszinte részvétet keltett az a hír, hogy Szemenyei Kornél, az Országos Pénztár aligazgatója folyó évi január 8-án hősi halált halt. A Lovcsen ostroma alkalmával szíven találta az ellenség golyója. Halála nemcsak "családját döntötte gyászba, de mindazokat, akik közel állanak a magyar munkásbiztosításhoz s akik ennek fejlődése érdekében joggal sokat vártak Szemenyeitől. Az Országos Pénztár megalakulásakor választották meg aligazgatónak s a baleseti osztály vezetésével bízták meg. Egy új intézmény szervezése és egy új biztosítási ágnak az életbe való bevezetése lett a feladata, amelynek kiváló buzgalommal, nagy tudással, szeretettel és lelkes odaadással igyekezett megfelelni. Exponált működési körében, a munkaadók és biztosítottak örökös harci zajában mindig pártatlan maradt. E pártatlansága, egyéni szeretetreméltósága s mindenki által elismert és csodált nagy képzettsége szerezte meg számára azt a nagy megbecsülést és rokonszenvet, amelyben mindvégig része volt. A munkásbiztosításon kívül értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Igazgatója volt a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak s részt vett a Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egvesüleíének és a többi szociálpolitikai egyesületeknek munkájában. Mindenütt ott volt, ahol munkájával használhatott. A »Munkásügyi Szemle* derék munkatársát gyászolja. Tisztelet emlékének!