Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Iparfelügyelőink tevékenysége az 1913. évben

Munkásügyi Szemle 53 II. Az iparfelügyelőí kar. Németországban az épitésrendőri, bányahatósági és mezőgazdasági szakfelügyelőkön kívül az 1909. évben 543 állami iparfelügyelő és az ipari szakszövetkezetek 375 szakfelügyelője működött német lelkiismeretességgel és alapossággal. Nem is maradt el a hatása Most, hogy a háború folyamán Németország hihetetlen tömegekben bocsátja harctérre ép, egészséges, sudár fiait, mindenfelől kezdték rebesgetni, hogy a németek évtizedeken át meghamisították népességi statisztikájukat, népességük egyharmadát letagadták, hogy kellő időben, amely ime elérkezett, meglepetéssel szolgálhassanak. Pedig a német statisztikák egészen pontosak és éppen olyan őszinték, amint őszintén bevallották és önérzettel hirdették azt is, hogy munkásosztályok qualitásának növelésére minő költségekkel járó és milyen intézkedéseket tettek. Milliárdokat költöttek és fektettek be a munkásosztály emelésére szolgáló intézményekbe. Az lett volna természetellenes, ha ez a céltudatos tevékenységük úgy a békében, mint a háborúban, nem hozta volna meg a maga gyümölcseit. Ők nem hamis statisztikán termelnek, hanem számító, becsületes munkával, amely nem jár titkos utakon. A dresdeni nemzetközi egészségügyi és a turini ipari kiállításon 1911-ben mindenki megkapta munkásbiztosítási nyomtatványukat, amelyben kimutatják, hogy a német munkásbiztosítás eddig több mint 71/2 milliárdot költött a segélyre szoruló munkásokra és a biztosító szervezetek 2400 millió márka vagyont gyűjtöttek, amelyet elsősorban munkás- és közjóléti, valamint munkásvédelmi intézményekbe fektettek. Ezen intézményeik bőséges leírásai közkézen forognak és még a sokak által bámult és utánzott angoloknak is mintául szolgálnak. ) Iparfelügyeletük ezekkel a gigászi méretekkel arányban áll és a maga páratlan munkásságával ezen eredmények elérését lehetővé tette. Tevékenységükről a nemzetközi munkásügyi hivatal 1911-ben kiadott munkája ad képet. E szerint egy-egy németországi iparfelügyelő átlag 505'7 vizsgálatot tartott összesen 20.730 munkást foglalkoztató iparosoknál. A mi iparfelügyelői karunk 1913. évi tevékenységéhez viszonyítva óriási számok ezek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk uganezen kiadvány szerint egy-egy iparfelügyelői kerület területe csaknem 8000 négyszögkilométer, míg Németországban az átlag 2372 négyszögkilométer. A német iparfelügyelők tehát kevesebb időt töltenek a vasúton és kocsin, ellenben inkább ráérnek valódi hivatásuk teljesítésére. Feladatuk körébe tartozik minden ipari munka a szigorúan vett családi munka (reinen Familienbetriebe) kivételével. Ez a példa megtanít arra, hogy a mi iparfeíügyeletünk teljesítményét is nagyon lehetne növelni, ha a kerületeket kisebbítenők és e helyett a hatáskört az iparfelügyelet alá még nem tartozó üzemekre kiterjesztenők. Az iparfelügyelői kar kiképzésére is nagyobb súlyt kellene fektetni. Külföldön egyes államokban az egyetemet végzett, kezdő iparfelügyelőket bizonyos próbidő után többször is írásbeli és szóbeli vizsgára kényszerítik, hogy ezzel biztosítsák azon ismeretek elsajátítását is, amelyeket a jelölt a főiskoláról nem hozhat magával.2) Az írásbeli vizsga Németországban a szigorúan vett iparfelügyelet, továbbá a nemzetgazdaságtan és közigazgatástan, stb- köréből vett feladatok, sőt tanulmányok kidolgozására szorítkozik, azonban Franciaországban pl. a munkásvédelmi törvények körén kívül az ipari egészségtanra és ipari technológiára is kiterjed. A szóbeli vizsga felöleli az iparfelügyeleti szolgálatban szükséges műszaki, egészségtani, jogi, közgazdaságtani, közigazgatástani és Franciaországban még a mechanikai ismereteket is. Nálunk is sok szó esett már ilyen vizsgák rendszeresítéséről, azon. ') Lloyd George: Bessere Zeiten. E. Diederichs. Jena 1911. ') Erster vergleichender Bericht über die zur Durchführung der Arbeiterschutzgesetze getreffenen Masnahmen. Q Fischer. Jena 1911.