Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

36 Munkásügyi Szemle korhatár leszállítását. A fent említett beadványban ezzel szemben felhozzák, hogy a rokkantbiztosító intézetek még a háború alatt is — hivatalos megállapítás — tagjárulékbevételeikkel fedezhették az összes járadékkiadásaikat. Rámutat a beadvány arra, hogy ha a korhatár leszállítása folytán szaporodna az aggkori járadékosok száma, viszont ennek következtében csökkennének a rokkantsági esetek, illetve járadékok. Az árvák után fizetett járadékok összege emelésének a szükségességét azzal indokolja meg a beadvány, hogy a legmagasabb járadékösszeg ma 42'80 M, ezzel szemben a hadban elesettek árvái 168 márkát, tehát a fenti összeg négyszeresét kapják járadék gyanánt. Hasonló határozatot hozott a rajnai tartományi biztosító intézet választmánya a most tartott évi gyűlésén. A nagyothalló munkások és a munkásbiztosítás. A »Sociale Praxis« egyik legutóbbi számában egy >nagyothalló munkás* tollából hosszabb cikket közöl a munkásbiztosítás feladatairól a nagyothalló munkások tekintetében abból az aktualitásból, hogy a Berlin és környékbeli nyomdászok betegsegélyző pénztára elutasította egy nagyothalló munkásának elektromos fülkészülék beszerzése, illetve a költségek részbeni fedezésére irányuló kérelmét. Az elutasítás azzal az indokolással történt, hogy az elektromos készülék nem tekinthető gyógyeszköznek, hanem csupán segédeszköznek jobb hallás elérésére. Ezen érveléssel szemben a cikkíró utal arra, hogy a szemüveg, sérvkötő, műfogak szintén nem tekinthetők gyógyeszközöknek, hanem csupán segédeszközöknek. Az a körülmény, hogy az említett elektromos készülék 150 M-ba kerül, szintén nem lehet indok a kérelem elutasítására, mert hiszen a pénztár, orvosi költségekben jelentékeny megtakarítást ér el. Éppen a gyógyíthatatlanul nagyothallók kétségbeesett helyzetükben orvostól-orvoshoz sietnek és így az orvosi költségeket növelik, másrészt sok készülék gyártása esetén ezek bizonyára kisebb összegbe kerülnének. Érdekesen fejtegeti még cikkíró azt, hogy a nagyothalló munkásoknál a balesetek lehetősége gyakoribb és így a baleset- és rokkantbiztosító intézetek financiális érdekeinek is megfelel a nagyothallók szociális támogatásában való részvétel. A fejtegetések mindenesetre megfontolást érdemelnek, a betegségi biztosítás szempontjából a legfőbb nehézség mindenesetre abban van, hogy a határ megállapítása, ameddig egy-egy — bármilyen fontos — gyógyászati segédeszköz költségeiben a betegségi biztosítás elmehet, rendkívül nehéz és megállapítására az illető munkás kétségtelenül fontos érdekein kívül számos egyéb tényező is befolyással van. Svájci katonai biztosítás és a tüdővészesek. A svájci szövetségtanács legutóbbi ülésein Pflüger Paul szóvá tette azokat a panaszokat, amelyek a tüdővészesekkel való elbánás tekintetében a katonai biztosítás ellen felmerültek. Az az álláspont érvényesült ugyanis, hogy kártalanítások nem fizetendők, mert a betegség kezdete a katonai szolgálatot megelőző időre esik. Erre nézve megjegyzi, hogy az orvosok nincsenek mindenkor tisztában, régebbi infekcióról van-e szó, vagy pedig a katonai szolgálat alatt történő új infekcióról. Kétségtelen, hogy a katonai szolgálat megerőltetései időnként latens tuberkulózist virulenssé tesznek. A katonai departement azon álláspontja, hogy a kérdésnek másképen való felfogása horribilis költségeket okozna, nem jöhet figyelembe. Ha sok milliót költenek el ágyúkra, katonáink egészségeért semmi áldozat nem lehet sok. Beszéde végén oly értelmű határozati javaslat elfogadását ajánlja, hogy »vizsgálja meg a szövetségtanács, szükséges-e a Militárversicherungsgesetz rendelkezésének, illetve magyarázatának olyatén revíziója, hogy latén sbetegségek, ha a szolgálat előtt szereztettek, ne tekintessenek a szolgálat előtti betegségeknek, hanem kártalanítassanak«. A javaslat 60 szavazattal 48 ellen el is fogadtatott. Daleset- és rokkantbiztosítás Hollandiában. Lapunk mult év július hó 25-iki számában ismertettük a hollandiai új munkásbiztosítási törvényeket. Ezeket a törvényeket a meghozataluk után kormányra jutott új minisztérium nem