Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

Munkásügyi Szemle 37 léptette életbe, hanem átdolgozás alá vette. Csupán a rokkantbiztosításról szóló törvénynek azt a rendelkezését léptették életbe, amely szerint a 70. életévüket betöltött munkások az állam terhére járadékban részesülnek minden ellenszolgáltatás nélkül. A járadék 104 frt. évente, ilieve 78 frt, ha mindkét házastárs igényjogosult. A segély mindenkinek jár, aki e törvény életbelépése vagy 70. életévének betöltése előtti 10 év alatt 156 hétig 1.200 írtnál nem magasabb fizetéssel alkalmazásban állott. Az első évben 130.000 igényjogosult volt, akiknek a járadékára 12 millió frt. szükségeltetett. Jelenleg tehát ezen az aggkori állami ellátáson kívül csak a balesetbiztosítás van Hollandiában kötelező alapon szervezve. Ebből azonban ki vannak véve a mezőgazdaság, a tengeri hajózás és tengeri halászat. A balesetbiztosítás teherviselője az állami balesetbiztosítási bank, a balesetbiztosítás költségeit a tőkefedezeti rendszer alapján fedezik. A munkaadók felmenthetők a balesetbiztosító banknál való biztosítás alól, ha vagy maguk vállalják a kockázatot, vagy pedig valamely részvénytársaságra, vagy jogi személyre hárítják. A kockázatot viselőnek kettős biztosítékot kell letenni és pedig minden egyes megállapított járadék után annak tőkeértékét, azonkívül pedig egy általános tőkét az időleges és ideiglenes járadékok fedezésére. A munkaadók közül ennélfogva nem vállalta a rizikót más, mint az állami vasutak. Ellenben egy nagy része a munkaadóknak — különösen a nagyobbak — magántársaságoknál biztosította az alkalmazottait. A munkaadók bérlisztákat tartoznak vezetni s félévenkint a biztosítóintézetnek benyújtani. Az állami bank igazgatási költségeihez azok a magántársaságok is hozzájárulnak, akiknél biztosítások köttetnek, a náluk biztosított bérösszegek arányában. A biztosítóbanknak a biztosítási kötelezettség, járulékfizetés és járadékmegállapítások tárgyában hozott határozatai, külön szervezett bíróságokhoz felebbezhetők meg. E bíróságok az első fokon egy jogász elnöklete alatt munkások és munkaadókból állanak, a felső bíróság azonban csupán jogászokból van összeállítva. Az igazgatás költségeinek felét az állam fedezi. 1913-ban 552.000 frt. jutott az államra. Gyógykezelési költségekre 911.000, időleges járadékokra 1,071.000, állandó járadékra 1,955.000, hozzátartozóknak 512.000 frtot fizetett a hollandiai balesetbiztosítás. A befolyt járulékok összege mintegy 3,400.000 frt. volt. MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. Iparfelügyelők jelentése a képviselőházban. A képviselőház január 12-én' megtartott ülésén tárgyalta a kereskedelemügyi miniszter jelentését az iparfelügyelők 1913. évi tevékenységéről. Hegedűs Kálmán előadó hangoztatta, hogy a magyar iparfelügyelet gyökeres reformra szorul. A munkásügyi bizottság jelentése évek óta valóságos siránkozás arról, hogy az iparfelügyelők csekély és most az utóbbi időben mindjobban megfogyatkozó létszámuknál fogva nem képesek eleget tenni nagyarányú, sokoldalú feladataiknak. Az iparfelügyelők tevékenysége a háború tartama alatt csak fokozódott. Megvizsgálták a malmokat tűzbiztonsági szempontból, vizsgálják a sör- és malátagyárakat, vájjon a kapott anyagot nem adják-e tovább, számonkérik, hogy a gyárak a hadi alkalmazottakkal szemben eleget tesznek-e a szociálpolitika követelményeinek, a foglyokkal humánosan bánnak-e, stb. Az iparfelügyeletre nézve rá lehet olvasni Vadász Lipótnak azt a mondását, hogy a magyar törvények egy része egy fejfát reprezentál, amelyre ez van ráírva: Itt nyugszik egy eszme eltemetve. Az iparfelügyeletről szóló törvényben az eszmék egész sorozata nyugszik eltemetve. Itt van az iparfejlesztés egy része, a munkásbiztosítás területének jelentékeny része, a munkás-