Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

Munkásügyi Szemle 11 de a szent szövetségben egyesült fejedelmek közül első sorban a porosz király sietett a jobbágyfelszabadítást úgy keresztül vinni, hogy minél kevesebb fobbágy szabaduljon fel. Pedig a porosz király mindent a népnek köszönhetett. A napóleoni háborúkat követő szabad verseny a gazdasági téren lehetetlenné tette a nők helyzetének javulását. A gyermek és szülő közti viszony sohase volt kevésbé őszinte, mig aztán a mult század közepén az újabb forradalom nem hozott átalakulást és tisztulást. Részleteiben mármost a háború a nő helyzetére azzal a következménynyel fog járni, hogy a nő a férjjel szemben alárendeltebb helyzetbe kerül, mert jobban fog tőle függni, mint eddig. A gyermekek ennek következtében szintén függőbbekké válnak az apától, aki abszolútabb úrrá lesz, mint volt. Ha valami korlátozza majd, ez csak az állam lesz. C) Nem maradhat el a jelen jogviszonyainak befolyása a jövő jogára. Ma minden az állam különös rendelkezése alatt áll. Ezt a háború megszűnte pillanatában nem lehet majd egyszerre megszüntetni. És e tekintetben nem szabad csak a mi rendeleteinkre és törvényeinkre gondolni, hanem gondolni kell arra, ami ma Európában mindenfelé törvény. Németországban és az általa elfoglalt területeken az egész termelést egy központ irányítja és mindenféle cikkre külön központok vannak. Van pl. központi termésbizottság, szénközpont, kenőolajközpont, stb. Mindezek arra valók, hogy rendelkezzenek és a termelést s főleg a fogyasztást irányítsák. Ezek valamilyen formában át fognak kerülni a békeidőbe. Ha pedig átkerülnek, akkor úgy, mint ahogyan ma, ezután is befolyásolják a jogszabályokat. Éppenúgy, mint ahogyan a háború folytán nem lehet minden ellenkező vélemény dacára a régi szerződéseket egyszerűen hatályukban fentartani. A mi bíróságaink ugyan azt hiszik, hogy a háborúnak nincs befolyása azoknak jogviszonyaira, akik nem laknak hadi területen és így a Kúria például kimondta, hogy egy fürdőtelep többéves bérletét vállaló nem követelhet a háború címén bérleengedést. Mert a háború nem bír feltétlen s általános jogmegszüntető hatálylyal és megszüntető hatályt csak annyiban gyakorol, amennyiben az adott esetben a mindenkori szerződő felek személyi vagy vagyoni tekintetben a háború következtében oly helyzetbe kerültek, amely a magánjog szabályai szerint a jogok és kötelezettségek korlátozására, vagy megszüntetésére egyébként is alkalmas jogalap. S általában is az a bíróságok felfogása, hogy a háború a szerződések teljesítése szempontjából csak annyiban hat, amennyiben a háború közvetlenül elháríthatatlan l modon lép fel. Miután a szerződések legnagyobbrészt "fajlagosak, vagyis fajszerint meghatározott dolgok szolgáltatására irányulnak, miután pedig a faj nem vész el, genus non perit, tehát a szerződés teljesítését a háború dacára is követelik. Csak amennyiben a konkrét jogviszony természete és egyéb körülményei lehetetlenné teszik a teljesítését, mentik fel a bíróságok a felet a teljesítés alól. Bizonyos azonban, hogy a bíróságok a háborút egymagában ilyen akadálynak s vis majornak elfogadni eleve nem hajlandók. Illetve, nem