Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

10 Igaz, hogy vannak sokan, akik azt tartják, hogy a társadalomban szükséges munkaerő annyi lesz, mint volt, pedig nem lesz annyi munkaképes férfi. Csakhogy ez a kiindulás helytelen, mert a fogyasztó is kevesebb lesz, mint volt és a fizetőképes fogyasztó meg éppen kevesebb. A falusi és vidéki lakosság életkörülményei a városi és ipari központok lakosságának viszonyaitól lényegesen eltérők lesznek. A városi lakosság nője kenyér után fog járni, a falusi lakosság nője pedig a férj kicsiny keresetét a lehető legjobban fogja beosztani. A városi nő önálló kenyérkeresettel, a falusi pedig a meglévő megőrzésével fogja férjét támogatni. Előreláthatólag egy nagy szakadék fog előállani a két életmód közt és a nők helyzetében. A városi nő nem fog tudni férjhez menni, a falusi nő férjhez megy, de rabszolgája lesz a férjnek, mint akkor volt, amikor a kenyérkereset egyedül a férj dolga volt. A férjhez ment városi nő helyzetét azok a férjhez nem mentek fogják állandóan befolyásolni, akik a férjhezmenésben keresik a boldogságot. Csakhogy a család szervezetének ez csak egyik oldala. Amennyiben gyermekek vannak, a családfőnek ezek eltartásáról kell gondoskodnia. Ez a jövőben sokkal nehezebb lesz, mint eddig volt. A gyermekek nevelésébe az állam a saját érdekében mélyebben fog beleszólani, mint eddig, de éppen ezért a gyermekek tartásáról is nagyobb mértékben kell gondoskodnia. Ezzel viszont a gyermekeket függetleníti a szülőktől. A család, a férfinak a nőhöz, a szülőnek a gyermekhez való viszonya tehát lényegesen átalakul. Ha az átalakulásra ható tényezők közül csupán a termelést nézzük, akkor a nő helyzete általában nagyon hátrányos lesz. Amennyiben azonban a nők az ő aránytalanul felszaporodott számuk súlyát érvényesíteni tudják, annyiban helyzetük ily irányú változására is lényegesen befolyhatnak. Ez utóbbi irányban azonban nem élhetünk túlságos nagy reményekben. Az összes nagy háborúkat eddig a visszacsinálási vágy szülte. Az összes nagy háborúk után az emberiség fejlődése nemcsak megállt, hanem egyenesen visszaesett. A népvándorlás tönkretette a római kultúrát, a keresztes hadjárat tönkretette a nyugati kultúra nagy részét, mert megállított minden szellemi mozgalmat és békóba verte a gondolkozást. A harmincéves háború nélkül előbb következett volna be a francia forradalom átalakítása és nem került volna vérbe. A napóleoni háborúk nélkül nem lett volna szent szövetség. Azt mondja erre valaki, hogy ennek semmi köze a jogviszonyokhoz. De mennyire van! A keresztes háborúk idejéből még most is őrzik a muzeumokban azokat az öveket és lakatokat, amelyeket az eltávozó keresztes vitéz hölgye derekára felkötött, hogy megakadályozza ennek más, de itthonmaradttal való ölelkezését. És ez övek és lakatok dacára a keresztes háború nemi erkölcse olyan lazaságot mutat, mint előtte az egynejűség korában semmikor. A napóleoni háborúk mindenüvé elvitték a jobbágy felszabadítdsát,