Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

Munkásügyi Szemle szerítő szabályokat alkalmaznia, amelyek egészen addig terjednek, hogy a föld elhanyagolás miatt kisajátítható legyen. De még ez sem a végső kifejlés ebben az irányban, hanem még ennél is tovább fog menni, mert nem elegendő a munkásokat munkára kényszeríteni, hanem munkát biztosítani is kell számukra, amint nem elég előírni a tulajdonosoknak, hogy mit termeljenek, hanem a terményeket meg is kell tőlük venni. Egyszóval, a magánjog olyan felszívódása előtt állunk, amelyre két év előtt csak néhány ember gondolt. S ne higyjük, hogy a békekötés ennek azonnal véget vet. Egyáltalában nem! A termelésnek ezután is fokozott centrális ellenőrzés és irányítás alatt kell állania, ha nem akarjuk, hogy minden felboruljon a jogrendben. Nem lehet már visszatérni a háború előtti állapotra. Nem lehet visszatérni először, mert az állami szükségletek olyan mértékben megnőttek, hogy a legtöbb üzem minden hasznát le kell az államnak foglalnia és nem lehet visszatérni a szerződési szabadsághoz, mert az államnak a gyengékre nagyobb mértékben lesz szüksége, mint a ahogyan ezt eddig felismerte s ezért jobban kell majd védenie is. B) A termelés átalakulásával átalakul a család szervezete és főleg a nő helyzete is. A termelésnek ez az átalakulása az emberek általános helyzetére annyiban fog hatni, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben fogják keresni az állami alkalmazást. Kétségtelen, hogy ebben a versenyben a férfiak a nőket le fogják gyűrni. De le fogják gyűrni azért is, mert a nők aránytalanul felszaporodott száma egymással szemben minden téren olyan versenyt fog csinálni, hogy a saját női sanszait fogja mindegyik rontani. így azonban a nők meg fogják tanulni azt, hogy a legnagyobb hazugság az, hogy az embernek csak saját ügyeivel kell foglalkoznia. Ugy maga a háború, mint a háború utáni viszonyok kényszeríteni fognak mindenkit, nőt s férfit egyaránt, hogy a köz ügyeivel is foglalkozzék, mert a köz nagyobb mértékben befolyásolja mindenki jogviszonyait, mint amennyire az ember maga erre képes. Mindenkit érdekel, hogy mit határoznak a diplomaták s mit a képviselőház. Mert e határozatok következtében lehet özvegygyé a feleség és árvává a gyermek. E határozatok tehetnek egyeseket dúsgazdagokká és tesznek tönkre másokat. Éppen abban van a magyar nép tudatlansága, hogy ezt nem tudja átlátni. A nőket a háború okozta átalakulások annyiban érdeklik, hogy a házasságon kivüli nemi érintkezés az eddiginél nagyobb területen lesz tapasztalható. Már is látni, hogy sokkal nagyobb szabadságot vesznek maguknak az emberek, mint eddig. De másrészről, a nők ma, mikor a takarékosság volna indokolt, a férfiak meghódítására olyan fényűzést fejtenek ki, amilyenre a legbékésebb időben nem volt példa. Mármost kétségtelen, hogy a nők kenyérkereseti lehetősége megnehezül és férjhezmenési kilátása kevesbedik. Ez a két körülmény határozza meg a nő jövendő helyzetét.